Ben Bowden aut� designer �ltal tervezett Spacelander protot�pus�t 1956-ban tesztelt�k amerik�ban, �s 60-ban beindult a sorozatgy�rt�sa. A ker�kp�r t�mege 24 kg alatt volt, ami a kort�rs konstrukci�khoz k�pest igen k�nny� volt.

Ennek ellen�re csak 522 darabot gy�rtottak bel�le, mivel az akkori divathull�m konformista k�vet�inek nehezen vette be a gyomra ezt a t�ls�gosan fantasztikusnak tartott designt. Megmaradt a kuri�zum szintj�n, �s ennek k�sz�nhet�en manaps�g rengeteget fizetnek a „v�jtf�l�ek” egy-egy j� �llapot� p�ld�ny�rt.

Ezt k�vette 1964-ben m�g egy t�pus Bowden 300 n�ven. 5 f�le sz�nben k�sz�lt, viszont n�i v�ltozata egyik Bowden t�pusnak sem k�sz�lt a magas szersz�mk�lts�gek miatt. E m�sodik verzi� sem �rvendett t�l nagy n�pszer�s�gnek, �s ezzel mondhatni meg is bukott az �vegsz�las ker�kp�rok ide�ja egy id�re.

1960-ban a Schwinn gy�r is elgondolkozott a m�anyag biciklin, �s sz�letett egy terv a Spacelander hat�s�ra, ami sosem val�sult meg, viszont igencsak j�v�be mutat� gondolatokat tartalmazott (p�ld�ul a csepp keresztmetszet� �ramvonalas m�anyag korm�ny).

Sz�veg forr�sa: Bikemag

A ker�kp�rlabd�r�l

A versenyp�lya szabv�nyos teremker�kp�r-p�lya m�ret, �gy a ker�kp�rlabd�n�l, mint a m�v�szker�kp�rn�l. 14 m�ter hossz� �s 11 m�ter sz�les. Ezt egy 30 cm magas, 60 fokban d�nt�tt pal�nk hat�rolja. A p�lya fel�lete nemzetk�zi versenyeken fa, vagy lakkozott fa fel�let�.

A kapu 2 m�ter magas �s ugyanennyi sz�les is. A kapufa vastags�ga 3 cm �s 5 cm k�z�tt szabadon v�lasztott, anyaga: f�m/ac�l. A labda g�mb form�j� �s durva v�szon bor�tja. A s�lya 500 g �s 600 g k�z�tt van, az �tm�r�je 17-18cm �s a belseje faforg�ccsal �s l�sz�rrel van t�ltve. L�v�sekn�l �s szabadr�g�sokn�l a labda sebess�ge a 70-80km/h sebess�get is el�rheti.

A j�t�k a labd�val, a ker�kp�r kerekeivel �s a testtel lehets�ges, persze a kezek �s a l�bak alkalmaz�sa n�lk�l (a kezekkel mindig a korm�nyt kell fogni, m�g a l�baknak folyamatosan a ped�lon kell lenni�k), de a fejel�s megengedett. A csapatok 2 j�t�kosb�l �llnak: kapusb�l �s v�d�j�t�kosb�l. Sz�ks�g eset�n poz�ci�ikat szabadon cser�lhetik. A j�t�kid� 2x7 perc feln�tt kateg�ri�ban, a k�t f�lid� k�z�tt sz�net van, amely 2 perc hossz� �s ut�na t�rfelet kell cser�lni a csapatoknak. Junior kateg�ri�ban 2x6 perc �s iskol�s kateg�ri�ban 2x5 perc a m�rk�z�s.

Motorvezet�ses verseny, mely vagy adott t�von (az el�futamok sor�n 25 km, a d�nt�ben k�t 30 km-es futam) vagy adott id� alatt (egy �ra) zajlik.

A szervez� sz�vets�gnek 10 (amib�l 2 tartal�k), a UCI el��r�soknak megfelel� motort kell biztos�tania. A tartal�k motorokat b�rki haszn�lhatja, akinek meghib�sodik a motorja. A b�r�knak minden verseny el�tt meg kell vizsg�lniuk a motorokat, ha sz�ks�ges, egy hozz��rt� technikus seg�ts�g�vel. A vizsg�lat ut�n a motorokat elz�rva kell t�rolni, a kulcsoknak az egyik b�r�n�l kell lenni�k. A motorokat csak akkor lehet kiadni a motorosok sz�m�ra, ha az � verseny�k k�vetkezik. 2 vizsg�lat k�z�tt nem cser�lhet motort a motoros. A motorosoknak licenccel kell rendelkezni�k. A f�b�r�nak ki kell jel�lnie 2 tartal�k motorost, akiknek be kell ind�taniuk a tartal�k motorokat, ha a verseny k�zben meghib�sod�s t�rt�nne.

Minden futamot azonos napon kell rendezni. A b�r�k a jelentkez�k sz�ma alapj�n hat�rozz�k meg az el�futamok sz�m�t. Legal�bb 2 el�futamot kell rendezni, egyenk�nt maximum 8 indul�val. Ha 2 el�futam van, futamonk�nt az els� 3 jut tov�bb, plusz a 4. a gyorsabb futamb�l. 3 el�futam eset�n, minden futamb�l az els� 2 jut tov�bb, plusz a 3. a leggyorsabb futamb�l. Ha 4 vagy t�bb el�futam van, minden futam gy�ztese, plusz a leggyorsabb futamok 2. helyezettjei jutnak a d�nt�be, �sszesen heten. A d�nt� k�t 30 perces futamb�l �ll.

A velocip�d tulajdonk�ppen a mai ker�kp�r el�fut�ra. Az angol neve (penny-farthing) j�l szimboliz�lja a form�j�t, egy nagy ker�k el�l egy kicsi h�tul. A kezdetleges, kiz�r�lag f�ld�n futva, l�k�ssel hajthat� k�s�rletek ut�n ez volt az els� val�ban k�zleked�sre haszn�lhat� szerkezet. A k�l�nbs�g a mai ker�kp�r �s a velocip�d k�z�tt a meghajt�sban van. A velocip�dek eset�ben ugyanis k�zvetlen�l az els� kereket hajtjuk meg. Az �tt�tel hi�nya miatt az els� ker�k �tm�r�re a mai �ltal�nosan elfogadott 26” helyett ak�r 56” is lehet.

Az 1860-as �vek elej�n (1861-ben?) Franciaorsz�gban Pierre Michaux k�sz�tette el az els� mintap�ld�ny�t. A f�b�l k�sz�tett szerkezet a k�s�bbi velocip�dek minden elem�t tartalmazta m�r.

Azt, hogy az �j k�zleked�si eszk�zzel m�r val�ban nagy t�vols�gokat lehetett megtenni j�l jelzi Borb�ly Gy�rgy tordai tan�r �tja. A Kolozsv�ri Athletikai Club sportembere az 1880-as �vek elej�n Kossuth Lajost keresve kerekezett velocip�ddel P�rizsba �s vissza Torin�t is �rintve. Mint Borb�ly is �rja k�nyv�ben a velocip�ddel val� k�zleked�s abban az id�ben nem volt vesz�lytelen. Az akkori utakon napi sokszori fejre es�ssel v�gz�d� baleset volt a velej�r�ja.

Sz�veg forr�sa: wikip�dia

A b�keversenyek r�vid t�rt�nete

A b�keversenyt 1948-t�l 1989-ig - mint a legjelent�sebb �s legnehezebben teljes�thet� amat�r ker�kp�rosok sz�m�ra rendezett szakaszversenyt - a keleti orsz�gok „Tour de France”-ja k�nt emlegett�k. (a Nemzetk�zi Ker�kp�rsport Sz�vets�g (UCI) egykori eln�ke, Franzosen Achille Joinard nyilatkozata szerint) Manaps�g a verseny fel�rt�kel�d�tt, t�bbnyire profi csapatok vesznek rajta r�szt, a ker�kp�rsport vil�gsz�vets�g�nek k�sz�nhet�en. A versenyt a 2006-t�l a UCI eur�pai t�ra keretei k�z�tt rendezik meg, HC-2 kateg�ri�nak sz�m�t amely a m�sodik legmagasabb kateg�ria.

1947-ben Karel Tocl a „Rude Pravo” cseh napilap �js�g�r�j�ban �s a lengyel „Trybune Ludu” lap �js�g�r�j�ban fogalmaz�dott meg a ker�kp�rverseny �tlete. 1948 m�jus�ban �tlet�ket a „Tat” c�m� havilapban tett�k k�zz�, �m mivel mindk�t orsz�g saj�t gy�ztest akart �nnepelni ez�rt k�t futamot rendeztek. M�jus 1-5-ig Vars�b�l Pr�g�ba, m�jus 1-9-ig Pr�g�b�l Vars�ba indult a verseny. Hamarosan „b�keverseny”n�ven kezdt�k emlegetni , hivatalos szimb�lum�nak Picasso feh�r galambj�t v�lasztott�k. 1952-t�l a szervez� orsz�gokhoz az egykori kelet-n�metorsz�g (DDR) is csatlakozott. Az ottani szervez� a”Neues Deutschland” c. napilap volt.