A II. vil�gh�bor� alatt Albert Richter volt a vil�g egyik legjobb sprintere. H�romszor nyerte meg a P�rizsi nagyd�jat, volt amat�r vil�gbajnok, h�tszeres n�metorsz�gi bajnok, n�gyszeres bronz�rmes �s k�tszeres ez�st�rmes vil�gbajnok.

Er�s volt, magas, j�k�p� atl�ta, sz�ke hajjal �s k�k szemmel. Hamarosan minden a n�ci uralom f�ny�ben t�nd�kl�tt. Egy probl�ma azonban akadt: ut�lta Hitlert �s n�cikat b�n�s band�nak nevezte. Volt egy zsid� mag�ntan�ra Ernest Berliner, akihez a v�gs�kig h�s�ges volt.

1933-baan P�rizsba emigr�lt �s egyszer t�rt csak vissza, hogy megl�togassa a csal�dj�t egy verseny alkalm�val. A tan�ra, Berliner, N�metorsz�gban maradt, ahol egyre nehezebb volt sz�m�ra a t�l�l�s, mivel zsid� volt, tilos volt neki tan�tani, megf�leml�t�snek �s b�ntalmaz�snak volt kit�ve.

Richter seg�lyt k�ld�tt tan�r�nak a versenyeken megnyert p�nz�b�l. A n�ci hatalmak tomboltak �s Hitler elleni t�mad�snak v�lt�k

A k�vetkez� eset v�gk�pp nem tett j�t:

Richter, miut�n megnyerte a n�met nagyd�jat Hannoverben, � volt az egyetlen, aki a verseny ut�n k�sz�lt fot�n nem tiszteleg a n�cik el�tt. 1939-ben, nem sokkal a h�bor� kezdete el�tt Richter N�metorsz�gba utazott �s megnyerte a Berlini nagyd�jat.

P�r nappal k�s�bb a Sv�jci hat�ron lesz�ll�tott�k a vonatr�l, miut�n p�nzt pr�b�lt csemp�szni egy m�sik zsid� bar�tj�nak. 1 h�nap m�lva holtan tal�lt�k cell�j�ban. A n�ci �js�gok el�sz�r azt �rt�k, s�el�s k�zben vesz�tette �let�t az Alpokban, majd k�s�bb azt nyilatkozt�k b�n�sk�nt halt meg, mert zsid�t t�mogatott.

Hal�l�nak val�s k�r�lm�nyei m�ig tiszt�zatlanok.

Albert Richter 27 �ves volt.

Forr�s: viciouscycleblog

A negyedik paralimpiai j�t�kokra a n�metorsz�gi Heidelberg v�ros�ban ker�lt sor. A j�t�kokra 44 k�ld�tts�g ezer tol�sz�kes sportol�t nevezett. A paralimpi�t a n�met eln�k, Gustav Heineman nyitotta meg a heidelbergi egyetemi stadionban 50.000 n�z� jelenl�t�ben.

Mag�n�ton r�szt vett a j�t�kokon Fejes Andr�s asztaliteniszez� �s atl�ta, aki kerekessz�kes kocsiversenyen harmadik helyez�st �rt el, �s egyben megszerezte Magyarorsz�g els� paralimpiai �rm�t.

Atl�tika : f�rfi 60 m Kerekessz�kes 1A  Bronz  Fejes Andr�s

�remt�bl�zat:

1. hely Fed Rep. of Germany 28 arany, 17 ez�st, 22 bronz
2. hely USA 17 arany, 27 ez�st, 30 bronz
3. hely Great Britain 16 arany, 15 ez�st, 21 bronz
...
30. hely Hungary 0 arany, 0 ez�st, 1 bronz

Forr�s: mob.hu

Th�venet: A hatalmas puszt�t�

Eddy Merckx a ker�kp�roz�s �ri�sa volt, de nem lehetett �r�kk� Tour-gy�ztes. Igaz, el�rte az �tsz�r�s Anquetil rekordj�t, de megd�nteni nem tudta azt. Hitetlenkedve tapasztalta gyeng�l�s�t, �s a s�rga trik��rt foly� k�zdelemben k�ptelen volt megakad�lyozni a Bernard Th�venet vezette �j ker�kp�ros gener�ci� el�ret�r�s�t.

Th�venet el�ret�r

A Pireneusok a versenyz�k sprintel�k�pess�ge alapj�n megosztotta az �sszetettben vezet� �lcsapatot. El�rkezett a nagy egy�nis�gek ideje arra, hogy pr�b�ra tegy�k a s�rga trik�s Merckxet. Vajon t�nyleg olyan er�s a belga, ahogyan azt mutatja? A Tourmalet-n �s az Aspinon v�g�l kider�lt, kik is az igazi versenyz�k.

L�gr�dy S�ndor (Budapest, 1906. szeptember 13. – Budapest, 1987. j�nius 15.) fest�, �tv�sm�v�sz, b�lyegtervez�. Minden id�k egyik legnagyobb magyar b�lyegtervez�je volt, akinek tervei alapj�n k�zel 50 �ven �t (1932 �s 1980 k�z�tt) jelentek meg magyar b�lyegek. � tervezte m�g a Magyar N�pk�zt�rsas�g �j c�mer�t, az �gynevezett K�d�r-c�mert is 1957-ben.

�letp�ly�ja

Az Iparm�v�szeti F�iskola �tv�s szak�n tanult, majd a F�v�rosi Iparrajz Iskola d�sz�t�fest� oszt�ly�n az �vegfest�szak n�vend�ke volt. 1929-ben lett az �llami Nyomda grafikusa, ahol postab�lyeg �s �ltal�nos �rt�kpap�r tervez�ssel foglalkozott. 1932-ben jelent meg els� �zben b�lyege. E Szent Erzs�bet b�lyegsorozat nemcsak p�ly�ja kezdet�t jelentette, de m�rf�ldk� volt a nyomda �let�ben is, hiszen ezek a c�mletek k�sz�ltek el�sz�r a m�lynyom�sos technol�gia alkalmaz�s�val. Ezt k�vet�en sorra kapta a tervez�i megb�z�sokat, �s a m�sodik vil�gh�bor� alatt is dolgozott, 1941-ben �llamtitk�ri kinevez�st kapott.

A Fratelli Alinari Fotogr�fiai M�zeumot 1852-ben alap�tott�k Firenz�ben. A Fratelli Alinari a vil�g legr�gibb fotogr�fi�val foglalkoz� szervezete, amely jelenleg 4.500.000 darabos f�nyk�parch�vummal rendelkezik. 2001-ben avatt�k fel a digit�lis arch�vum�t. Az Aliari a fot�gy�jt�sben, konzerv�l�sban, katalogiz�l�sban p�ratlan referenciapont, m�g az olasz �s eur�pai kult�ra illetve a t�rt�nelem �s t�rsadalom tekintet�ben gazdag forr�s a kutat�k sz�m�ra

Sz�veg forr�sa: Kieselbach