Jesús Luis Ocaña Pernía 1945. június 9-én született a spanyolországi Priego faluban. 1957-ben családja Franciaországba, Mont-de-Marsanba költözött. Ocaña itt, a helyi klubban kezdett kerékpározni, bár a spanyol Fagor csapatnál lett profi versenyző 1968-ban. 1970-ben megnyerte a Vueltát, 1973-ban pedig a Tour de France-t, illetve ugyanabban az évben bronzérmes lett a világbajnokságon. Kiváló hegyimenő, aki azon kevesek közé tartozott, kik Merckx komoly ellenfeleinek számítottak, bár úgy tűnhet, Tour-szerepléseit nem kísérte szerencse: 1969-ben, 1971-ben, 1972-ben és 1975-ben fel kellett adnia a viadalt betegség vagy sérülés miatt. Pályafutása alatt 110 győzelmet aratott, köztük 9 Tour szakaszgyőzelem. 1977-ben vonult vissza az aktív versenyzéstől, ekkor borászattal kezdett foglalkozni. 1994. május 19-én hunyt el, otthonában, a franciaországi Nogaróban önmaga ellen fordította pisztolyát. A hírek szerint anyagi gondjai miatt súlyos depresszióban szenvedett, amit hepatitis C-fertőzése csak fokozott.

Szöveg forrása: Égi Peloton

A Giro d’Italia a második legrangosabb kerékpáros körverseny a Tour de France után, amelyet minden év májusában rendeznek meg. A kerekesek három héten keresztül járják be Olaszország tájait. Az egyes etapok különbözőek, vannak sík szakaszok sprinthajrával és hegyi szakaszok sprinthajrával vagy hegyi befutóval, illetve csapat- és egyéni időfutamok is.

Az 1967-es Giro d'Italia volt az 50. olasz kerékpáros körverseny. Május 20-án kezdődött és június 11-én ért véget. Végső győztes az olasz Felice Gimondi lett. Összideje 101 óra 05' 34.

2. Franco Balmamion [+3' 36], 3. Jacques Anquetil [+3' 45], 4. Vittorio Adorni [+4' 33], 5. José Pérez Frances [+5' 17], 6. Gianni Motta [+ 6' 21], 7. Lucien Aimar [+7' 25], 8. Francisco Gabicagogeascoa [+9' 43], 9. Eddy Merckx [+11' 41], 10. Eusebio Velez [+15' 00]

Szöveg forrása: Wikipédia

A gyökerek

A szakág sokkal idősebb, mint azt sokan gondolnák, hiszen már a XX. század legelején rendeztek ilyen versenyeket. Nagyobb népszerűségre a húszas években tett szert főleg Franciaországban és Belgiumban, a szakág első profi világbajnokságát pedig 1950-ben rendezték Párizsban, amikor is a francia Jean Robic (az 1947-es Tour de France győztese) lett az első ciklokrossz világbajnok (Az amatőrök számára 1967-től 1993-ig rendeztek külön vb-t). Hazánkban az első nemzeti bajnokságot 1946-ban írták ki, az első terepbajnok pedig az ismert stéherversenyző, Pataki József lett (A legutóbbi ob-t Mosonmagyaróváron rendezték, ahol az elit férfiaknál Buruczki Szilárd, míg a nőknél Benkó Barbara lett a bajnok).

A történeti áttekintés után felvetődhet a kérdés, hogy hol is született meg valójában a terepen való kerékpározás alapötlete? Az előzőek alapján nagyon úgy tűnik, hogy Európában, aztán a hetvenes évek Amerikájában már csak azt a kerékpárt kellett feltalálni ami valóban tökéletesen alkalmas a terepezésre. [...]

Szöveg forrása: Bikemag

A centenáriumi olimpia helyszínein 115 ország 3500 sportolója küzdött a tizedik paralimpia érmeiért. Hazánkat 45 sportoló és 18 kísérő képviselte 8 sportágban: asztalitenisz, atlétika, úszás, erőemelés, tenisz, vívás, ülőröplabda, csörgőlabda. Az IPC döntése értelmében először a paralimpiai játékok történetében az értelmi fogyatékos sportolók is versenylehetőséget kaptak.

E játékokon először fordult elő, hogy különböző versenyhelyszínekre a belépőjegyekért pénzt kértek.

A magyar csapat 5 arany, 2 ezüst, 3 bronzérmet szerzett, és összesen 92 olimpiai pontot gyűjtött, ami a nemzetek rangsorában a 29. helyre sorolta hazánkat.

A magyar csapat aranyérmesei: Szekeres Pál 2 (törvívás, kardvívás),

Vereczkey Zsolt (50 m hátúszás), Sasváriné Paulik Ilona (asztalitenisz) és a 4x50m-es női vegyesváltó (Zámbó Diana, Ráczkó Gitta, Járomi Mónika, Engelhardt Katalin).

Úszás Női 200 m Vegyesúszás SM5 Bronz Engelhardt Katalin
Úszás Női 50 m Pillangó S5 Bronz Engelhardt Katalin
Úszás Női 4x50 m Vegyesúszás S1-6 Arany Engelhardt Katalin
Úszás Női 4x50 m Vegyesúszás S1-6 Arany Járomi Mónika
Úszás Női 50 m Pillangó S5 Ezüst Járomi Mónika
Úszás Női 100 m Mellúszás SB5 Bronz Ráczkó Gitta
Úszás Női 4x50 m Vegyesúszás S1-6 Arany Ráczkó Gitta
Úszás Férfi 50 m Hátúszás S5 Arany Vereczkei Zsolt
Úszás Női 4x50 m Vegyesúszás S1-6 Arany Zámbó Diana
Asztalitenisz Női Egyéni 3 Arany Sásváriné Paulik
Kerekesszékes vívás Női Tőrvívás Egyéni B Ezüst Pálfi Judit
Kerekesszékes vívás Férfi Tőrvívás Egyéni B Arany Szekeres Pál
Kerekesszékes vívás Férfi Kardvívás Egyéni B Arany Szekeres Pál

Szöveg forrása: mob.hu

Négyszer gyorsabban száguldott, mint az akkor megszokott közlekedési eszköznek számító lovaskocsi, az 1820-as években mégis kétkedve fogadták von Sauerbronn báró találmányát, a pedál nélküli biciklit.

Karl Friedrich Drais von Sauerbronn (1785-1851) báró 187 évvel ezelőtt, 1817. június 11-én mutatta be a nyilvánosságnak a mai kerékpár elődjét. A feltaláló neve után Draisine-nek elkeresztelt jármű, óránként 15 kilométerrel volt képes gurulni, azaz négyszer gyorsabban, mint az akkoriban megszokott lovaskocsi.

De tulajdonképpen mi is volt ez a szerkezet, és hogyan nézett ki? Az ősbicikli nem volt más, mint két vaskerékből álló, első kerekekre szerelt, irányítható rúddal ellátott, egynyomvonalú, de pedál néküli „futógép”. Drais saját maga is bemutatta találmányát a Mannheim és Relaishaus közötti útszakaszon, amit oda-vissza kevesebb mint egy óra alatt tett meg. Egy lovaskocsinak kb. 4 óra kellett ugyanennek az útnak a megtételéhez.