N�gyszer gyorsabban sz�guldott, mint az akkor megszokott k�zleked�si eszk�znek sz�m�t� lovaskocsi, az 1820-as �vekben m�gis k�tkedve fogadt�k von Sauerbronn b�r� tal�lm�ny�t, a ped�l n�lk�li biciklit.

Karl Friedrich Drais von Sauerbronn (1785-1851) b�r� 187 �vvel ezel�tt, 1817. j�nius 11-�n mutatta be a nyilv�noss�gnak a mai ker�kp�r el�dj�t. A feltal�l� neve ut�n Draisine-nek elkeresztelt j�rm�, �r�nk�nt 15 kilom�terrel volt k�pes gurulni, azaz n�gyszer gyorsabban, mint az akkoriban megszokott lovaskocsi.

De tulajdonk�ppen mi is volt ez a szerkezet, �s hogyan n�zett ki? Az �sbicikli nem volt m�s, mint k�t vasker�kb�l �ll�, els� kerekekre szerelt, ir�ny�that� r�ddal ell�tott, egynyomvonal�, de ped�l n�k�li „fut�g�p”. Drais saj�t maga is bemutatta tal�lm�ny�t a Mannheim �s Relaishaus k�z�tti �tszakaszon, amit oda-vissza kevesebb mint egy �ra alatt tett meg. Egy lovaskocsinak kb. 4 �ra kellett ugyanennek az �tnak a megt�tel�hez.

Sauerbronn, a heidelbergi egyetemen folytatott matematikai �s fizikai tanulm�nyaival a h�ta m�g�tt, nemcsak a ker�kp�r �s�t tervezte �s szerelte �ssze, hanem m�g kor�bban olyan n�gykerek� g�pet is �p�tett, ami lovak seg�ts�ge n�lk�l m�k�d�tt. Miut�n az alkot�s�ra b�szke feltal�l� a szerkezetet a mostohaanyja karlsruhe-i birtok�n bemutatta, igen vegyes kritik�kat kapott. Legt�bben azt kifog�solt�k, hogy ha �gyis l�bbal kell hajtani a g�pet, akkor a „j�rm�” mivel hasznosabb, mint a gyalogl�s. Sauerbronn azonban nem keseredett el, hanem megtervezte a „bicikli” el�dj�t.

Hogy a feltal�l� m�gsem futott be sikeres p�ly�t, az az apja hal�la ut�n bek�vetkez� roml� anyagi helyzet�vel �s cs�kken� t�rsadalmi megbecs�lts�g�vel magyar�zhat�. Ez ut�bbi t�bbek k�z�tt annak volt k�sz�nhet�, hogy kamar�si poz�ci�j�t elvesz�tette, illetve hogy Karl Gutzkow egyik k�nyv�ben furcsa dologgal v�dolta meg Sauerbronnt: az �r� szerint von Sauerbronn azzal k�s�rletezett, hogy hogyan tudna egy halott gyermeket l�legzet�vel �letre kelteni. Az esem�nyek hat�s�ra hossz� �veken �t a waldkatzenbachi birtok�n �lt visszavonultan, ahonnan csak 1845-ben t�rt vissza a sz�l�v�ros�ba, Karlsruhe-ba.

Az �sbicikli feltal�l�ja hal�la ut�n megkapta a neki kij�r� megbecs�l�st �s elismer�st, hiszen az 1890-es �vekben a ped�lokkal felszerelt ker�kp�r m�r t�megk�zleked�si eszk�znek sz�m�tott.

Sz�veg forr�sa: National Geographic Magyarorsz�g