A ker�kp�rlabd�r�l

A versenyp�lya szabv�nyos teremker�kp�r-p�lya m�ret, �gy a ker�kp�rlabd�n�l, mint a m�v�szker�kp�rn�l. 14 m�ter hossz� �s 11 m�ter sz�les. Ezt egy 30 cm magas, 60 fokban d�nt�tt pal�nk hat�rolja. A p�lya fel�lete nemzetk�zi versenyeken fa, vagy lakkozott fa fel�let�.

A kapu 2 m�ter magas �s ugyanennyi sz�les is. A kapufa vastags�ga 3 cm �s 5 cm k�z�tt szabadon v�lasztott, anyaga: f�m/ac�l. A labda g�mb form�j� �s durva v�szon bor�tja. A s�lya 500 g �s 600 g k�z�tt van, az �tm�r�je 17-18cm �s a belseje faforg�ccsal �s l�sz�rrel van t�ltve. L�v�sekn�l �s szabadr�g�sokn�l a labda sebess�ge a 70-80km/h sebess�get is el�rheti.

A j�t�k a labd�val, a ker�kp�r kerekeivel �s a testtel lehets�ges, persze a kezek �s a l�bak alkalmaz�sa n�lk�l (a kezekkel mindig a korm�nyt kell fogni, m�g a l�baknak folyamatosan a ped�lon kell lenni�k), de a fejel�s megengedett. A csapatok 2 j�t�kosb�l �llnak: kapusb�l �s v�d�j�t�kosb�l. Sz�ks�g eset�n poz�ci�ikat szabadon cser�lhetik. A j�t�kid� 2x7 perc feln�tt kateg�ri�ban, a k�t f�lid� k�z�tt sz�net van, amely 2 perc hossz� �s ut�na t�rfelet kell cser�lni a csapatoknak. Junior kateg�ri�ban 2x6 perc �s iskol�s kateg�ri�ban 2x5 perc a m�rk�z�s.

A b�ntet�ter�letben, vonallal hat�rolt 2 m�ter r�diusz� f�lk�r a kapu el�tti r�szben csak egy j�t�kos, m�g a csapatt�rsa a b�ntet�ter�leten k�v�li r�szen v�dekezhet. A v�d�j�t�kos (kapus) itt k�zzel megfoghatja a labd�t. Az ellenf�l csak akkor mehet be a b�ntet�ter�letbe, ha a labda is bent tal�lhat� �s akkor is csak egy t�mad�. Labda n�lk�l nem mehet be a t�mad� j�t�kos, ellenkez� esetben a v�dekez� csapat j�n szabadr�g�ssal.

A b�ntet�r�g�s 4 m�ter t�vols�gb�l kell elv�gezni a b�ntet� pontr�l. B�ntet�r�g�st vonnak maguk ut�n: a durva szab�lytalans�gok, ha mindk�t v�d� a b�ntet�ter�leten bel�l tart�zkodik, egy�b (szab�lyk�nyv).
Labdaber�g�s is lehets�ges, ha a labda elhagyja a p�ly�t a pal�nkon kereszt�l, akkor 1 m�ter t�vols�gban a versenyp�ly�ra a pal�nk mell� �s az elhagy�si pont magass�g�ban kell visszatenni a labd�t. Ilyen esetben mindig az a csapat j�n labdaber�g�ssal, amelyik nem �rintette az elhagy�s el�tt a labd�t.

Sz�glet is van, mint a k�zilabd�n�l �s a futballn�l. Ilyenkor fix pontr�l kell elv�gezni a sz�gletr�g�st, �gy hogy csak egyszer �rintheti a l�v� j�t�kos a labd�t. A sz�gletpont 2 m�ter t�vols�gra van az alapvonalt�l �s 4 m�terre a k�z�pvonalt�l (sz�gletvonalt�l). A sz�gletr�g�st r�l�ni a kapura �s leadni a csapatt�rsnak is szabad. Az a j�t�kos, aki leteszi a j�t�k k�zben a l�b�t, a saj�t kapuja melletti vonalat (alap/g�lvonal) k�teles megker�lni, illetve egyszer �thaladni rajta. Am�g nem teszi meg nincsen joga a j�t�khoz. Ha ilyen esetben hozz��r a labd�hoz vagy csak zavarja a j�t�kot akkor szabadr�g�s, de ak�r b�ntet�r�g�s is adhat�.

A ker�kp�rlabda t�rt�nete

1883. szeptember 14-�t tal�lta ki Nicholas Edward Kaufmann, �gy hogy egy ember a ker�kp�rja, azaz annak az els� kereke seg�ts�g�vel terelte, terelgette a saj�t kuty�j�t �s v�g�l innen j�tt a nagy �tlet. Ezut�n Washingtonban mutatta be az ameriaki ker�kp�rakrobata a nyilv�noss�gnak sz�l�v�rosa, Rochester k�r�ben. Egy m�sik ker�kp�ros, John Featherly volt a csapatt�rsa. E remek bemutat� lett a ker�kp�rlabda-j�t�k sz�let�snapja.

El�sz�r a ker�kp�r egy magasabb fajt�j�val j�tszottak, az amerikai Star-Bicycle-lel, ami hamar n�pszer� lett �s eljutott Eur�p�ba is. K�t berlini ker�kp�ros, Paul �s Otto L�ders a Bundesverein Sport Berolina-b�l voltak 1901-ben az els� eur�paiak, akik hivatalosan ker�kp�rlabd�ztak. Vend�gtermekben, tornatermekben, sportp�ly�kon ahol parkett vagy hasonl� talaj volt, j�tszottak a ker�kp�rosok ker�kp�rlabd�t. Legt�bbsz�r kett� a kett� ellen, vagy f�v�n hat-hat ellen. A Bund Deutscher Radfahrer javaslat�ra1930-ban p�ros terem-ker�kp�rlabda �s hatos gyep-ker�kp�rlabda kateg�ri�ban vil�gbajnoks�got is rendeztek. Az els� p�ros aki c�met szerzett Lipcs�ben a drezdai Scheibe/Bernd kett�s. Gyep-ker�kp�rlabd�ban a francia hatos gy�zedelmeskedett N�metorsz�ggal szemben Antwerpenben.
A hatos ker�kp�rlabda-j�t�k mellett az �t�s-ker�kp�rlabda is fejl�d�tt (itt m�g nem voltak nemzetk�zi versenyek), azonban a p�ros ker�kp�rlabda gyorsan eljutott a messzi Jap�nba, Szingap�rba, Hong-Kongba �s Malaysi�ba is, majd m�g gyorsabban v�lt n�pszer�v�. Az eur�pai nemzetek azonban domin�nsabbak maradtak.

Kezdetben a p�ros ker�kp�rlabda a n�meteksportja volt. 1951-t�l 1954-ig �s 56-ban Willi �s Rudi Pensel voltak a m�sodikak, majd 1955-ben 1957-ben vil�gbajnokok lettek. Ezut�n a sv�jciak nyert�k a vil�gbajnoks�gokat. V�g�l 1965-t�l 1989-ig j�tt a vil�g legjobb ker�kp�rlabda-p�rosa Csehszlov�ki�b�l: Jan �s Jindrich Pospisil, akik 21szer nyert�k el a vil�gbajnoki c�met. Visszal�p�s�k ut�n nyert�k meg 1990-ben a Steinmeier testv�rek �s 1991-ben �s 1992-ben a King testv�rek a vil�gbajnoks�got. 1993-ban el�sz�r rendeztek VB-t Eur�p�n k�v�l, Hongkongban. Itt tudott Sv�jc 33 �v ut�n �jra a dobog� legfels� fok�n �llni. 1994-ben Saarbr�ckenben �jra a King testv�rek nyert�k el a vil�gbajnoki c�met. A k�vetkez� �vekben is N�metorsz�g vihette haza az arany�rmet. 1998-ban a Latzel - Hormann p�ros gy�zedelmeskedett, azonban 2000-2001-ben a g�rtringeni Lomuscio testv�rp�r bizonyult a legjobbnak.

Magyarorsz�gon is rendezt�nk m�r hasonl� rang� nemzetk�zi versenyeket. P�ld�ul 1998-ban Bajon a Junior Eur�pa-bajnoks�got ahol Szit�s – Tak�cs kett�s 6. helyez�st �rt el, m�g 2004-ben Tat�n a Feln�tt Vil�gbajnoks�got is rendezt�nk. Itt a Szit�s – Borka kett�s B. csoport 5. helyez�st �rt el. Ezenk�v�l minden �vben Bajon rendezz�k meg a Teremker�kp�r Orsz�gos Bajnoks�got, amelyen igen jelent�s sz�mban indulnak k�lf�ldi sportol�k is.

Haz�nkban 1994. �ta m�k�dik a ker�kp�rlabda sport�g a Baj K�zs�gi Sport Egyes�letben, mint Teremker�kp�r Szakoszt�ly. 1996-t�l minden �vben baji ker�kp�rlabd�s ker�l ki a v�logatottba �s utazik Eur�pa- illetve Vil�g Bajnoks�gra.

Szakoszt�lyunkban t�bb koroszt�ly is m�k�dik. Kateg�ri�k: iskol�s, junior �s feln�tt, a 7 �vesekt�l a 26 �ves korig sportolnak jelenleg a k�rny�kbeli fiatalok, mintegy 24-28 �lland� sportol�val.
A szurkol�kat �s az �lland� seg�t�inket is szeretn�nk kiemelni, akik mintegy 15-20 f�b�l �llnak �s a 7 �ves kort�l 30 �ves korig sportolnak a k�rny�k beli fiatalok.

Magyarorsz�gon minden �vben megrendezett kvalifik�ci�s versenyek:                                 

A fenti lista csak a hazai kvalifik�ci�s versenyeket tartalmazza. Ezeken k�v�l a sportol�ink m�g az Eur�pa Bajnoks�gon, Eur�pa Kup�kon, a Vil�g Bajnoks�gon �s a Vil�g Kupa sorozatokon is r�szt vesz, illetve t�bb m�s egy�b nemzetk�zi versenyeken �s K�lf�ldi Bajnoks�gokban is j�tszanak.

Sz�veg forr�sa: baj-bicofoci.hu