Tiki, Niki �s Viki Kacsa kital�lt szerepl�k a Donald Kacsa-univerzumban, Donald kacsa h�rom szinte egyforma unoka�ccse (csak a ruh�juk sz�ne – z�ld, piros, k�k – alapj�n lehet megk�l�nb�ztetni �ket). Ted Osborne �s Al Taliaferro tal�lta ki �ket �s el�sz�r 1937. okt�ber 17-�n jelentek meg nyomtat�sban. K�perny�n el�sz�r a Donald unoka�ccseiben jelentek meg 1938. �prilis 15-�n.

A t�rt�netben Donald Kacsa n�v�r�nek, Della Kacs�nak �s D�zi Kacsa egyik fiv�r�nek gyerekei. �tmenetileg Donaldra b�zz�k �ket, miut�n az egyik tr�f�juk k�rh�zba juttatta az apjukat (pet�rd�kat raktak a sz�k�re). A sz�leikr�l nem is hallunk t�bbet �s Donald hivatalosan is �r�kbefogadta �ket 1942-ben. Rendszerint elk�s�rik a nagyb�tyjukat �s a nagy-nagyb�tyjukat, Dagobert b�csit a kalandjaik sor�n.

Mindh�rom kiskacsa sokcsillagos t�bornok az Ifj� Mormot�k cserk�szcsapatban.

Id�nk�nt el�fordul, hogy egy negyedik unoka�cs (rendszerint s�rga ruh�ban) is becs�szik a rajzol� hib�j�b�l. Bob Foster szerkeszt� a „Ciki” nevet adta a figur�nak, �s az egyik Egmont-k�preg�nyben („Sok h�h� ciki�rt”, Donald Kacsa magazin) meg is magyar�zza a jelens�get (mint egy k�l�nleges term�szetfeletti hat�st).

Sz�veg forr�sa: Wikip�dia

Magyarorsz�gon a ker�kp�r elterjed�se �s gy�rt�sa a fejlett, iparosodott �llamokhoz viszony�tva, k�s�n kezd�d�tt. Megjelen�si nyomaival a m�lt sz�zad 60-as �veinek v�g�n tal�lkozhatunk. Bizony�t�k erre egy karikat�ra, melyet Klic K�roly rajzolt, �s 1869-ben jelent meg egyik korabeli lapunk has�bjain.

XXVII. ny�ri olimpiai j�t�kok – Sydney, Ausztr�lia: 2000. 09. 16–10. 01.

A NOB k�vetkez� �vben b�cs�z� eln�ke szerint Sydney „minden id� legnagyobb olimpi�j�t rendezte meg”. Az atlantai fiask� ut�n ez�ttal val�ban nem volt ok a korhol�sra, hiszen a versenyz�k n�vekv� sz�ma mellett a n�z�k �rdekl�d�se is hatalmas m�reteket �lt�tt. A n�i sportol�k ar�nya ez�ttal el�rte a 38,8%-ot, az �j sport�gak k�z�tt pedig bemutatkozott a ker�kp�rt mag�ba foglal� triatlon is. Ezen az olimpi�n a sport�g t�rt�net�ben egyed�l�ll� m�don a hazai sz�neket egy h�lgy k�pviselte, m�gpedig nem is ak�rhogyan.

Szabolcsi Szilvia ekkor m�r k�tszeres U23-as sprint Eur�pa-bajnokk�nt (1997, 1999) �rkezett az ausztr�l f�v�rosba (k�s�r�i Ill�s B�lint �s Schillerwein Istv�n voltak), ahol rep�l�versenyben �s �ll�rajtos id�futamban indult. A kett� k�z�l a sprint volt az er�sebb sz�ma, ennek ellen�re az 500 m�teres id�futam 17 f�s mez�ny�ben 35,778 m�sodperces �j magyar cs�ccsal a 12. helyet szerezte meg. Rep�l�versenyben 12 versenyz� �llt rajthoz, ahol a kvalifik�ci�s futamban Szilvia 11,545-�s, azaz a hatodik legjobb id�vel v�rta a folytat�st. Az el�futamokban az ukr�n Irina Janoviccsal (a k�s�bbi bronz�rmes) ker�lt �ssze. A BVSC sprintere a m�sodik k�rben megind�totta a hajr�t, az ukr�n versenyz� azonban er�s k�ny�kmunk�val akad�lyozva �t, majd v�g�l az �lre ker�lt. Az �v�s ellen�re az ukr�n l�nyt nem z�rt�k ki, �gy Szilvia a rem�nyfutamba ker�lt, ahol egy finn �s egy k�nai versenyz� v�rt r�. A rem�nyfutamot hatalmas hajr�val nyerte, �gy ezut�n a n�gy k�z� jut�s�rt Okszana Grisin�val (a k�s�bbi ez�st�rmes) kellett megk�zdenie.

XXVI. ny�ri olimpiai j�t�kok – Atlanta, USA: 1996. 07. 19–08. 04.

Az atlantai olimpia z�r��nneps�g�n ez�ttal nem a m�r-m�r megszokott sablon hangzott el Juan Antonio Samaranch sz�j�b�l. A „minden id�k legnagyobb olimpi�ja” fr�zis helyett a „k�l�nleges j�t�kok” megjel�l�st hallhatta a nagy�rdem�. Ez nem is volt v�letlen, hisz az ut�bbi id�k legrosszabb szervez�s�t mutatt�k be az amerikaiak. A logisztika gyeng�re siker�lt, a biztons�gi int�zked�sek gyatr�k voltak, ennek k�sz�nhet�en m�g egy robbant�sos mer�nylet is besiker�lt. Bizonyos tekintetben azonban volt n�mi n�veked�s: ez�ttal 271 versenysz�mban avattak bajnokot, akik imm�r 197 orsz�g sportol�i k�z�l ker�lhettek ki. Ebben az �vben deb�t�l egy �j bring�s szak�g a j�t�kokon: a hegyiker�kp�r, amely keretein bel�l cross country futamokat rendeznek f�rfiaknak �s n�knek. A versenysz�m megnevez�s�t tekintve ezek ut�n egyre ink�bb az olimpiai krossz avagy XCO lesz a bevett gyakorlat. El�sz�r rendezik meg az orsz�g�ti egy�ni id�futam sz�mot, ahol Miguel Indurain gy�zelemmel teszi fel a koron�t ker�kp�ros p�lyafut�sa v�g�re, majd visszavonul az akt�v versenyz�st�l.

A magyar ker�kp�rsportot ezen a ny�ri olimpi�n Bodrogi L�szl� k�pviselte, k�s�r�je Helsinki 5. helyezettje, Schillerwein Istv�n volt. Bodrogi az orsz�g�ti mez�nyverseny 221,85 kilom�teres t�vj�n indult, ahol a 184 r�sztvev� k�z�tt ott tal�ljuk a korabeli teljes profi �lmez�nyt. A magyar versenyz�t v�g�l a 164. kilom�tern�l k�r�zt�k le, a k�zdelemb�l a sv�jci Pascal Richard ker�lt ki gy�ztesen.

Egyes hazai almanachok szerint Bodrogi L�szl� 4000 m�teres egy�ni �ld�z�versenyben is indult, ahol 22 r�sztvev�b�l a nyolcadd�nt�ben kiesett. Erre az atlantai olimpiai hivatalos jegyz�k�nyv�ben azonban nincsen utal�s, teh�t val�sz�n�leg el�r�sr�l van sz�.

Sz�veg forr�sa: RevoMag

XXV. ny�ri olimpiai j�t�kok – Barcelona, Spanyolorsz�g: 1992. 07. 25–08. 09.

Ebben az �vben hat p�ly�z� k�z�l v�lasztotta a zs�ri Barcelon�t. Ez volt a negyedik pr�b�lkoz�sa a katal�n f�v�rosnak, nem mell�kes, hogy a NOB-ot ekkor eln�kl� Juan Antonio Samaranch sz�l�v�ros�r�l van sz�. A v�ros azonban nem �lt vissza a sikerrel �s fantasztikus hangulat� versenyt rendezett. �sszesen 169 orsz�g 9367 sportol�ja �llt rajthoz, a n�z�k sz�mos a szab�lyokhoz alkalmazkod� �rdekes technikai �j�t�st figyelhettek meg. Ilyen volt Chris Boardman Lotus p�lyag�pe, amely m�ig m�rf�ldk�k�nt szerepel az ipari formatervez�s, illetve a ker�kp�rok fejl�d�s�nek t�rt�net�ben. Boardman �gy lesz olimpiai bajnok 4000 m�teres egy�ni �ld�z�versenyben, hogy a d�nt�ben lek�r�zi Jens Lehmann-t. Az orsz�g�ti mez�nyversenyben Fabio Casartelli gy�zedelmeskedik, aki k�s�bb az 1995-�s Tour de France-on hal�los fejs�r�l�st szenvedett. Magyarorsz�got h�rom orsz�g�ti- �s egy p�lyaversenyz� k�pviseli, k�zt�k els� �zben l�thatunk magyar n�i ker�kp�rost az olimpi�n Izs�k �va szem�ly�ben.