A Merckx-Ocana m�rk�z�s m�sodik felvon�s�nak kezdet�t 1972. j�lius 1-j�re t�zt�k ki. Az el�z� verseny v�gkimenetel�b�l ad�d� "mi lett volna, ha" m�g mindig a h�romszoros Tour-gy�ztes f�l�be csengett, �s egyesek azt rebesgett�k, hogy Merckx m�g annak ellen�re sem indul t�bbsz�r, ha megnyeri a versenyt.

A Gir�t is megnyerte, annak ellen�re, hogy gyenge csapata k�ptelen volt t�mogatni �t a hegyekben. B�r a Molteni Herman Van Springelt is csatasorba �ll�totta a j�liusi viadalra, nagyon �gy t�nt, hogy Merckx csak saj�t mag�ban b�zhat, ha el akar �rni valamit.

Ocan�t, aki mint az el�z� verseny mor�lis gy�ztese jobban �lvezte a francia k�z�ns�g szimp�ti�j�t, tov�bbra sem tartott�k es�lyesnek. Az els� f�l�vben kifejezetten csak a viadalra k�sz�lt, �s hitt abban, hogy az el�z� �vben is � volt a leger�sebb ember a mez�nyben.

Be akarta bizony�tani, hogy nem csak egy kiv�teles alkalomra tudta felsz�vni mag�t. Tudta, hogy ennek �rdek�ben k�vetnie kell a belga minden mozdulat�t, mivel Merckx azon lesz, hogy m�g a hegyi szakaszok el�tt kit�rj�n. Mindketten tagjai voltak annak az �lbolynak, amely a negyedik szakaszon az els� h�t egyetlen jelent�s kit�r�si k�s�rlete sor�n szakadt el a mez�nyt�l.

Merckx vezetett. Megnyerte az els� szakaszt, �s a Moltenivel a csapat id�futamot is. �jra a s�rga trik�val b�szk�lkedhetett. M�sodszor is vil�gbajnok lett, �gy az ez�rt j�r� mezt cser�lte le most s�rg�val. A pireneusi szakasz nagy k�zdelmet �g�rt. [...]

Sz�veg forr�sa: Marguerite Lazell, Tour de France - A verseny sz�z�ves t�rt�nete

XVII. ny�ri olimpiai j�t�kok – R�ma, Olaszorsz�g: 1960. 08. 25–09. 11.

Ebben az �vben kandid�l negyedszer a szervez�sre Magyarorsz�g, de a rendez�s jog�t v�g�l R�ma kapta. Csak egyetlen ker�kp�ros k�pviseli haz�nkat, S�re J�nos, aki abban az �vben nemzetk�zi szinten is nagyon j� eredm�nyeket �rt el �ll�rajtos 1000 m�teren.

Ebben a sz�mban R�m�ban v�g�l 25 r�sztvev� k�z�l a 10. helyen v�gzett 1’10,63”-as id�eredm�nnyel, mik�zben a dobog�ra 1’08,86”-os id�vel lehetett fel�llni, a gy�ztes pedig �j olimpiai �s vil�gcs�ccsal (1’07,27”) Sante Gaiardoni lett.

Sz�veg forr�sa: RevoMag

Hatvan �vvel a verseny elind�t�sa ut�n el�rkezett az 50. Tour ideje. Elk�pzelhetetlen volt, hogy a bajnoki c�m v�d�je, Jacques Anquetil, ne versenyezzen, �s ne pr�b�lja meg - el�sz�r a verseny t�rt�net�ben - negyedszer is megnyerni a viadalt. De r�szv�tel�vel kapcsolatban csak harminchat �r�val a start el�tt sz�letett meg a d�nt�s, amikor a versenyz� k�t�ves szerz�d�st �rt al� szponzor�val, a St. Raphaellel. A c�v�d�s fel�r�lte Anquetil erej�t, aki nem volt olyan j� er�ben, mint az el�z� �vben. Orvosa is arra k�rte, hogy ne induljon a viadalon. R�ad�sul most m�r mindenki ismerte. Ha gy�zni akart, m�r az els� h�ten form�ba kellett lend�lnie, nehogy lehet�s�ghez juttassa ellenfeleit.

A francia a 6. napra szedte �ssze mag�t igaz�n. Ekkor megnyerte az els� id�futamot, �s n�h�ny perc h�tr�nnyal k�nyelmes poz�ci�ba ker�lt az �sszetett versenyt els� alkalommal vezet� Gilbert Desmer m�g�tt. A k�vetkez� napon, am�g az �sszetett tabella rem�nyked� szerepl�i a pireneusi t�mad�sra k�sz�ltek, egy kis csoport elh�zott. Az esem�ny cs�ndesnek sz�m�tott volna, ha nem Pino Caremi nyeri meg a szakaszt, aki 41 �vesen 14 �v versenyz�s ut�n szerezte meg �lete els� etapdiadal�t. [...]

Sz�veg forr�sa: Marguerite Lazell, Tour de France - A verseny sz�z�ves t�rt�nete

XXIV. ny�ri olimpiai j�t�kok – Sz�ul, D�l-Korea: 1988. 09. 17–10. 02.

A kor�bbi h�rom k�l�nb�z� m�rt�kben bojkott�lt olimpia miatt komoly aggodalmak mer�ltek fel az olimpiai j�t�kok j�v�j�vel kapcsolatosan. A szavaz�son jap�nnal szemben szerezte meg a rendez�s jog�t a Koreai K�zt�rsas�g, mely ekkor mind�ssze 40 orsz�ggal �polt diplom�ciai kapcsolatokat. Az el�zetes agg�lyok ellen�re az addigi legsikeresebb �s legb�k�sebb j�t�kokra ker�lt sor, ahol imm�r 159 orsz�g 8465 sportol�ja vett r�szt. A magyar ker�kp�rsportot ebben az �vben Somogyi Mikl�s k�pviselte, aki pontversenyben �s 4000 m�teres �ld�z�versenyben indult.

A pontverseny mez�ny�ben �sszesen 34 r�sztvev� �llt rajthoz, k�t 30 kilom�teres el�futamot bonyol�tottak, ahonnan 12-12 versenyz� jutott tov�bb a d�nt�be. Somogyi Mikl�s saj�t futam�b�l 4.-k�nt kvalifik�lta mag�t a d�nt�be, 1 k�rel�nyt �s 12 pontot begy�jtve. A d�nt� 50 kilom�teres futam�ban 2 k�rh�tr�nnyal �s 13 ponttal v�g�l a 10. helyen v�gzett, mik�zben az orsz�g�ti mez�nyverseny gy�ztes�t, a k�s�bbi profi Olaf Ludwigot a 14. helyen tal�ljuk. A pontverseny sz�nvonal�t j�l jellemzi, hogy 59’58,26”-es id�t hajtott a mez�ny, ami 50,03 km/h-s �tlagsebess�get jelent.

A No, meg�llj csak! (eredetileg oroszul Ну, погоди! [Nu, p�g�gyi]) egy szovjet anim�ci�s r�vidfilmsorozat (rajzfilm), mely a Szojuzmultfilm filmst�di� gondoz�s�ban k�sz�lt 1969 �s 1986 k�z�tt. Az els� sz�ria els� r�sze 1969. janu�r 1-j�n ker�lt ad�sba, a farkast megszem�lyes�t� Anatolij Papanov hal�la miatt 1986-ban pedig az utols�. Az az�ta kultuszfilmm� n�tt sorozat kor�bbi fel nem haszn�lt felv�teleib�l �sszev�gva 1993-ban (m�g Papanov hangj�val) kiadtak egy �jabb sz�ri�t.

2004-ben �j szinkronnal (Igor Kristenko) egy �jabb sz�ria sz�letett, melynek siker�n felbuzdulva 2006 elej�re elk�sz�lt �jabb 20 r�sz (mely egyben a 19. �vad), �s m�r k�sz�l a 20. �vad is. A filmek elej�n t�bbnyire a Ny�l szerepel valamilyen �rtatlan dologgal foglalatoskodva, majd a Farkas t�nik fel, aki valamilyen okb�l el akarja kapni a Nyulat, ekkor a Ny�l menek�lni kezd, mire a Farkas azt ki�ltja: "No, meg�llj csak!", �s ut�naered. A sorrend n�ha v�ltozik.

A sorozatnak k�t f�szerepl�je van: a Farkas (Волк) �s a Ny�l (Заяц)