XXIII. ny�ri olimpiai j�t�kok – Los Angeles, USA: 1984. 07. 28–08. 12. (Moszkva �s Forst – Bar�ts�g Versenyek)

Felesleges felsorolni azokat a mondvacsin�lt indokokat, amelyek �r�gy�n a szovjet vezet�s v�g�l az olimpia bojkottja mellett d�nt�tt. Minden bizonnyal egyfajta revans jellege is volt a dolognak, az elszabot�lt moszkvai olimpi��rt szerettek volna el�gt�telt kapni. A szocialista t�bort vezet� hatalom utas�t�s�ra �sszesen 14 orsz�g maradt t�vol – t�bbek k�z�tt haz�nk is –, de a bojkott sikertelen volt, miut�n ezen az olimpi�n r�sztvev� orsz�gok tekintet�ben cs�csot d�nt�ttek (140 orsz�ggal). Ut�lag neh�z meg�t�lni, hogy Magyarorsz�g t�volmarad�sa politikailag sz�ks�gszer� volt-e. Az viszont t�ny, hogy nem minden szocialista orsz�g csatlakozott a bojkotthoz, �gy p�ld�ul a rom�nok is ott voltak Los Angelesben…

Az amerikaiak viszont egy�rtelm� nyertesk�nt j�ttek ki az eg�sz t�rt�netb�l. Eleve „takar�kos” olimpi�t terveztek, min�l kevesebb �j l�tes�tm�nnyel k�v�nt�k megoldani a feladatot. A f�stadion p�ld�ul azonos volt az 1932-es olimpi�ra �p�tett Coliseummal, mind�ssze n�mi fel�j�t�son esett �t. A telev�zi�s bev�telek, jegyelad�sok, szponzori p�nzek j�volt�b�l siker�lt 240 milli� doll�r haszonnal z�rni. Az amerikai sportol�k betegre nyert�k magukat olyan sz�mokban, amelyekben kor�bban es�ly�k sem volt. Ker�kp�rsportban p�ld�ul p�ly�n k�t aranyat, egy ez�st�t �s egy bronzot, m�g orsz�g�ton a n�i �s f�rfi mez�nygy�zelmet egyar�nt megszerezt�k. Az amerikai szakirodalom ezeket a sikereket a nemzet ker�kp�rsportj�nak hihetetlen fejl�d�s�vel magyar�zza, azt rendre elfelejtik megeml�teni, hogy mind�ssze a korabeli vil�g �lmez�ny�t k�pvisel� szovjetek �s keletn�metek nem voltak ott.

XXII. ny�ri olimpiai j�t�kok – Moszkva, Szovjet�ni�: 1980. 07. 19–08. 03.

Moszkva Los Angelessel szemben nyerte meg a szervez�st meglehet�sen nagy f�l�nnyel, de akik a bojkott elmarad�s�ra sz�m�tanak, azoknak csal�dniuk kell. M�r jav�ban a finishez k�zel�tettek az el�k�sz�letek, amikor 1979. december 26-�n Szovjet�ni� bevonult Afganiszt�nba. V�laszl�p�sk�nt Carter amerikai eln�k sz�mos fenyeget�se k�z�tt az olimpia bojkottja is szerepelt, melyre a teljes szabad vil�got is felsz�l�totta. Ebb�l annyi val�sult meg, hogy a NOB akkori nemzeti tagszervezetei k�z�l 30 csatlakozott a bojkotthoz, 33 nem v�laszolt a megh�v�sra, �gy 81 orsz�g r�szv�tel�vel rendezt�k a j�t�kokat. Moszkv�ban kor�bban hihetetlen m�ret� �p�tkez�sek kezd�dtek, t�bbek k�z�tt ekkor k�sz�lt el a 333,3 m�teres fedett olimpiai velodrom is. A magyar ker�kp�rosok az olimpiai j�t�kok t�rt�net�nek legnagyobb deleg�ci�j�val utaztak – t�z versenyz�nk vett r�szt a versenyeken.

XX. ny�ri olimpiai j�t�kok – M�nchen, N�metorsz�g: 1972. 08. 26–09. 11.

Ak�r vid�m �s j�l szervezett olimpiak�nt is beker�lhetett volna az almanachokba a m�ncheni, de szeptember 5-�n palesztin terrorist�k sikeres t�szejt� akci�t hajtottak v�gre az izraeli sportol�k sz�ll�shely�n. Ezt k�vet�en egy napig sz�neteltek a j�t�kok, mindenki a folyamatban l�v� t�szdr�m�ra figyelt, mely v�g�l az �t terrorista �s 11 sportol� hal�l�val v�gz�d�tt. A m�snapi gy�szszertart�son Avery Brundage a NOB eln�ke kijelentette: „A j�t�kokat folytatni kell!” �s a j�t�kok val�ban folytat�dtak – a versenyek t�rt�net�ben el�sz�r h�tezer feletti r�sztvev�sz�m mellett. A hazai ker�kp�rosokat n�gy orsz�g�tis k�pviselte, a 200 m�teres (nem el�r�s) fedett olimpiai fap�ly�n ebben az �vben nem indult versenyz�nk.

Az orsz�g�ti mez�nyverseny ez�ttal 182,4 kilom�teres volt. A gy�ztes a holland Hennie Kuiper lett, aki egy h�romf�s sz�k�ssel �rkezett (ideje: 4:14’37,0”). �t egy n�gyf�s kisebb boly k�vette, majd a 21 f�s �ld�z�boly, melynek mez�nyhajr�j�t 4:15’13,0”-es id�vel nyerte az �gy 8.-k�nt z�r� k�s�bbi neves olasz profi, Francesco Moser. Vele azonos id�vel �rkezett a magyarok legjobbika, Tak�cs Andr�s 23.-k�nt.

XIX. ny�ri olimpiai j�t�kok – Mexik�v�ros, Mexik�: 1968. 10. 12–27.

Az olimpia 1968-as helysz�n�vel kapcsolatosan komoly agg�lyok mer�ltek fel a sportvezet�k �s a sportol�k r�sz�r�l egyar�nt. Mexik�v�ros 2240 m�ter magasan fekszik tengerszint felett, �gy a versenyz�k akklimatiz�l�d�sa �s a magaslati leveg� hat�sa az eredm�nyekre komoly fejt�r�st okozott. Sokan azt j�solt�k, hogy ez bizony�ra n�h�ny sportol� �let�be is ker�lhet. Az olimpia val�ban k�vetelt ember�leteket, de nem sportol�k�t. A megnyit� el�tt mintegy 10 nappal di�kok t�megei t�ntettek amiatt, hogy a korm�ny k�zel 150 milli� doll�rt tapsolt el a j�t�kokra, mik�zben az orsz�g jelent�s r�sze nyomorog. V�laszk�nt sort�zet kaptak a demonstr�l�k – ez 260 egyetemista �let�be ker�lt. Ezek ut�n a szervez�k m�gis lebonyol�thatt�k az olimpiai j�t�kokat, igaz a NOB-nak egy h�ttel a hivatalos kezd�s el�tt nem sok m�s v�laszt�sa lehetett.

Az el�zetes agg�lyok v�g�l nem bizonyultak megalapozottnak. B�r akadt n�h�ny rosszull�t, de a sportolok kiv�l�an teljes�tettek – 48 vil�grekord �s 26 olimpiai cs�cs sz�letett. (A mexik�v�rosi olimpiai velodrom ezek ut�n ker�kp�ros cs�csk�s�rletek �lland� helysz�ne lett, el�g csak Merckx 1972-es, vagy Moser 1984-es egy�r�s vil�gcs�cs�ra gondolni.) A r�sztvev� orsz�gok sz�ma el�sz�r haladta meg a sz�zat (112), a versenyeket az imm�r vil�gszerte elterjedt telev�zi� j�volt�b�l szinte minden orsz�gban k�zvet�tett�k. A magyar deleg�ci�ban 7 ker�kp�rost tal�lunk.

XXI. ny�ri olimpiai j�t�kok – Montreal, Kanada: 1976. 07. 17–08. 01.

Min�l m�lyebbre �ssa mag�t az ember az �jkori ny�ri olimpiai j�t�kok t�rt�net�be, ann�l ink�bb �gy �rzi, hogy szinte nem is olimpia az, amit valakik nem bojkott�lnak. A sort a montreali nyitja meg, majd innent�l kezdve zsin�rban h�rom olimpi�t is ez jellemez. Ez�ttal 16 afrikai orsz�g k�v�nta kiz�ratni a versenyb�l �j-Z�landot, mivel annak r�gbicsapata kor�bban a faj�ld�z� politik�t folytat� D�l-Afrikai K�zt�rsas�gban vend�gszerepelt. Miut�n erre a NOB nem volt hajland�, ez�rt a k�relmez� afrikai orsz�gok deleg�ci�i hazautaztak, �gy a r�sztvev� orsz�gok sz�ma sz�z al� cs�kkent (92).

A tengerent�lon rendezett olimpi�n a magyar ker�kp�rsportot Sz�cs G�bor k�pviselte, aki a 4000 m�teres egy�ni �ld�z�versenyben indult. Ehhez a sz�mhoz a Csepel K�s�rleti M�hely�ben Bel�n J�nos �s Rajczy J�zsef v�z�p�t� mesterek k�sz�tettek neki pehelyk�nny� p�lyaker�kp�rt. V�g�l a nyolcadd�nt�ig jutott, a 28 versenyz�b�l 5’00,39”-es id�eredm�nnyel a 16. helyen v�gzett. A m�ra m�r elbontott olimpiai velodrom, 285,7 m�teres fedett fap�ly�t foglalt mag�ba.

Sz�veg forr�sa: RevoMag