DRAISINE - SKERKPR 18202012.09.26. 21:48, stampandbike
Ngyszer gyorsabban szguldott, mint az akkor megszokott kzlekedsi eszkznek szmt lovaskocsi, az 1820-as vekben mgis ktkedve fogadtk von Sauerbronn br tallmnyt, a pedl nlkli biciklit.
Karl Friedrich Drais von Sauerbronn (1785-1851) br 187 vvel ezeltt, 1817. jnius 11-n mutatta be a nyilvnossgnak a mai kerkpr eldjt. A feltall neve utn Draisine-nek elkeresztelt jrm, rnknt 15 kilomterrel volt kpes gurulni, azaz ngyszer gyorsabban, mint az akkoriban megszokott lovaskocsi.
De tulajdonkppen mi is volt ez a szerkezet, s hogyan nzett ki? Az sbicikli nem volt ms, mint kt vaskerkbl ll, els kerekekre szerelt, irnythat rddal elltott, egynyomvonal, de pedl nkli „futgp”. Drais sajt maga is bemutatta tallmnyt a Mannheim s Relaishaus kztti tszakaszon, amit oda-vissza kevesebb mint egy ra alatt tett meg. Egy lovaskocsinak kb. 4 ra kellett ugyanennek az tnak a megttelhez.
Sauerbronn, a heidelbergi egyetemen folytatott matematikai s fizikai tanulmnyaival a hta mgtt, nemcsak a kerkpr st tervezte s szerelte ssze, hanem mg korbban olyan ngykerek gpet is ptett, ami lovak segtsge nlkl mkdtt. Miutn az alkotsra bszke feltall a szerkezetet a mostohaanyja karlsruhe-i birtokn bemutatta, igen vegyes kritikkat kapott. Legtbben azt kifogsoltk, hogy ha gyis lbbal kell hajtani a gpet, akkor a „jrm” mivel hasznosabb, mint a gyalogls. Sauerbronn azonban nem keseredett el, hanem megtervezte a „bicikli” eldjt.
Hogy a feltall mgsem futott be sikeres plyt, az az apja halla utn bekvetkez roml anyagi helyzetvel s cskken trsadalmi megbecsltsgvel magyarzhat. Ez utbbi tbbek kztt annak volt ksznhet, hogy kamarsi pozcijt elvesztette, illetve hogy Karl Gutzkow egyik knyvben furcsa dologgal vdolta meg Sauerbronnt: az r szerint von Sauerbronn azzal ksrletezett, hogy hogyan tudna egy halott gyermeket llegzetvel letre kelteni. Az esemnyek hatsra hossz veken t a waldkatzenbachi birtokn lt visszavonultan, ahonnan csak 1845-ben trt vissza a szlvrosba, Karlsruhe-ba.
Az sbicikli feltallja halla utn megkapta a neki kijr megbecslst s elismerst, hiszen az 1890-es vekben a pedlokkal felszerelt kerkpr mr tmegkzlekedsi eszkznek szmtott.
Szveg forrsa: National Geographic Magyarorszg
|