<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/style/rss.xsl"?>
<rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[stampandbike]]></title><description><![CDATA[Bélyeg és Kerékpár]]></description><link>//gportal.hu</link><image><url>//gportal.hu/portal/stampandbike/image/1344883941.jpg</url><title><![CDATA[stampandbike]]></title><link>//gportal.hu</link></image><item><title><![CDATA[ALBERT RICHTER - A SPRINTER AKI ELLENSZEGÜLT HITLERNEK]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=1016943</link><pubDate>2013-05-02 21:01:13</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	A II. világháború alatt Albert Richter volt a világ egyik legjobb sprintere. Háromszor nyerte meg a Párizsi nagydíjat, volt amatőr világbajnok, hétszeres németországi bajnok, négyszeres bronzérmes és kétszeres ezüstérmes világbajnok.

	Erős volt, magas, jóképű atléta, szőke hajjal és kék szemmel. Hamarosan minden a náci uralom fényében tündöklött. Egy probléma azonban akadt: utálta Hitlert és nácikat bűnös bandának nevezte. Volt egy zsidó magántanára Ernest Berliner, akihez a végsőkig hűséges volt.

	1933-baan Párizsba emigrált és egyszer tért csak vissza, hogy meglátogassa a családját egy verseny alkalmával. A tanára, Berliner, Németországban maradt, ahol egyre nehezebb volt számára a túlélés, mivel zsidó volt, tilos volt neki tanítani, megfélemlítésnek és bántalmazásnak volt kitéve.

	Richter segélyt küldött tanárának a versenyeken megnyert pénzéből. A náci hatalmak tomboltak és Hitler elleni támadásnak vélték

	A következő eset végképp nem tett jót:

	Richter, miután megnyerte a német nagydíjat Hannoverben, Ő volt az egyetlen, aki a verseny után készült fotón nem tiszteleg a nácik előtt. 1939-ben, nem sokkal a háború kezdete előtt Richter Németországba utazott és megnyerte a Berlini nagydíjat.

	Pár nappal később a Svájci határon leszállították a vonatról, miután pénzt próbált csempészni egy másik zsidó barátjának. 1 hónap múlva holtan találták cellájában. A náci újságok először azt írták, síelés közben veszítette életét az Alpokban, majd később azt nyilatkozták bűnösként halt meg, mert zsidót támogatott.

	Halálának valós körülményei máig tisztázatlanok.

	Albert Richter 27 éves volt.

	Forrás:&nbsp;viciouscycleblog
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[PARALIMPIAI JÁTÉKOK - HEIDELBERG 1972]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=995000</link><pubDate>2013-03-03 10:09:14</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	A negyedik paralimpiai játékokra a németországi Heidelberg városában került sor. A játékokra 44 küldöttség ezer tolószékes sportolót nevezett. A paralimpiát a német elnök, Gustav Heineman nyitotta meg a heidelbergi egyetemi stadionban 50.000 néző jelenlétében.

	Magánúton részt vett a játékokon Fejes András asztaliteniszező és atléta, aki kerekesszékes kocsiversenyen harmadik helyezést ért el, és egyben megszerezte Magyarország első paralimpiai érmét.

	Atlétika : férfi 60 m Kerekesszékes 1A&nbsp; Bronz&nbsp; Fejes András

	Éremtáblázat:

	1. hely Fed Rep. of Germany 28 arany, 17 ezüst, 22 bronz
	2. hely USA 17 arany, 27 ezüst, 30 bronz
	3. hely Great Britain 16 arany, 15 ezüst, 21 bronz
	...
	30. hely Hungary 0 arany, 0 ezüst, 1 bronz

	Forrás:&nbsp;mob.hu
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[BERNARD THÉVENET]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=970145</link><pubDate>2012-12-28 20:55:06</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	Thévenet: A hatalmas pusztító

	Eddy Merckx a kerékpározás óriása volt, de nem lehetett örökké Tour-győztes. Igaz, elérte az ötszörös Anquetil rekordját, de megdönteni nem tudta azt. Hitetlenkedve tapasztalta gyengülését, és a sárga trikóért folyó küzdelemben képtelen volt megakadályozni a Bernard Thévenet vezette új kerékpáros generáció előretörését.

	Thévenet előretör

	A Pireneusok a versenyzők sprintelőképessége alapján megosztotta az összetettben vezető élcsapatot. Elérkezett a nagy egyéniségek ideje arra, hogy próbára tegyék a sárga trikós Merckxet. Vajon tényleg olyan erős a belga, ahogyan azt mutatja? A Tourmalet-n és az Aspinon végül kiderült, kik is az igazi versenyzők.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A Tourmalet csúcsán először Lucien Van Impe jutott át szorosan Ocanával a nyomában. Őket Merckx és Moltenis csapattársa, De Schoenmaecker, valamint Thévenet követte. Moser, a nyitószakasz nyertese már a csúcs előtt leszakadt az élbolytól, és a lejtőn sem tudta leküzdeni hátrányát.

	Az alacsonyabb és szelídebb Aspin, az útvonalon elfoglalt helye miatt legalább ugyanilyen fontos terepet jelentett. A kerékpárosok már láthatóan fáradtak, és a Tourmalet csak a legjobb hegyi versenyzőknek hagyott lehetőséget az élbolyba maradásra. Újra Van Impe volt az első, aki támadott.

	Vakmerően azt nyilatkozta, hogy szándékában áll megnyerni a szakaszt. A nap utolsó emelkedője, a Pla d' Adet előtt már csak nyolcan tartották vele a lépést.

	Az emelkedő utolsó, gyötrelmes szakaszán minden, a csoportot eddig összetartó erő eltűnt. Az úton keresztül-kasul kerékpárosok dülöngéltek vizet könyörögve a nézőktől, és minden lehetséges módon próbáltak enyhíteni a kapaszkodás gyötrelmein. Aztán a lármás francia közönség unszolására Thévenet támadásba lendült.

	Merckx, a Peugeot versenyzőjében látva legfőbb riválisát , utánasprintelt,&nbsp; csak hogy szabad kezet adjon Joop Zoetemelknek saját akciója megindításához. S ahogy a Gan kerekezője tágította a rést, már csak egy ember tudott szembeszállni vele. Ez azonban nem Merckx volt.&nbsp;

	Thévenet utolérte Zoetemelket , és majdnem a célvonalig vele maradt. Merckx, Van Impével együtt elvesztett egy percet. Thévenet-vel szemben érzett félelme is beigazolódni látszott, hiszen a francia átvette az összesített 2. helyet.

	BERNARD THÉVENET (Franciaország) Született: 1948.01.10 Saint-Julien-de-Civry, Saone et Loire
	Tizenegy részvétel, két győzelem, kilenc szakaszgyőzelem.

	1970 - összetett 35., egy szakaszgyőzelem: 18. szakasz. Saint-Gaudens-La Mongie
	1971 - összetett 4., egy szakaszgyőzelem: 10. szakasz. Saint-Etienne-Grenoble
	1972 - összetett 9., két szakaszgyőzelem: 11. szakasz. Carnon-Plage-Mont Ventoux, 17. szakasz. Pontarlier-Ballon d'Alsace
	1973 - összetett 2., két szakaszgyőzelem: 7. szakasz 2. rész: Gaillard-Méribel-les-Allues, 20. szakasz 2. része: Versaille-Párizs
	1974 - feladta
	1975 - összetett 1., két szakaszgyőzelem: 15. szakasz. Nizza-Pra Loup, 16. szakasz. Barcelonette-Serre-Chevalier
	1976 - feladta
	1977 - összetett 1., egy szakaszgyőzelem: 20. szakasz: Dijon (időfutam)
	1978 - feladta
	1980 - összetett 17.
	1981 - összetett 37.

	Szöveg forrása: Marguerite Lazell, Tour de France - A verseny százéves története
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[PORTRÉ - LÉGRÁDY SÁNDOR]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=965168</link><pubDate>2012-12-15 21:01:49</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	Légrády Sándor (Budapest, 1906. szeptember 13. &#8211; Budapest, 1987. június 15.) festő, ötvösművész, bélyegtervező. Minden idők egyik legnagyobb magyar bélyegtervezője volt, akinek tervei alapján közel 50 éven át (1932 és 1980 között) jelentek meg magyar bélyegek. Ő tervezte még a Magyar Népköztársaság új címerét, az úgynevezett Kádár-címert is 1957-ben.

	Életpályája

	Az Iparművészeti Főiskola ötvös szakán tanult, majd a Fővárosi Iparrajz Iskola díszítőfestő osztályán az üvegfestőszak növendéke volt. 1929-ben lett az Állami Nyomda grafikusa, ahol postabélyeg és általános értékpapír tervezéssel foglalkozott. 1932-ben jelent meg első ízben bélyege. E Szent Erzsébet bélyegsorozat nemcsak pályája kezdetét jelentette, de mérföldkő volt a nyomda életében is, hiszen ezek a címletek készültek először a mélynyomásos technológia alkalmazásával. Ezt követően sorra kapta a tervezői megbízásokat, és a második világháború alatt is dolgozott, 1941-ben államtitkári kinevezést kapott.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Nevéhez kötődik többek között a Mátyás-templom kincseinek megmentése. 1948-ban kezdett újból bélyegtervezéssel foglalkozni. 1953-ban kapta egyik legnagyobb művészeti elismerését az Aachenben rendezett &#8222;Madonna bélyegek&#8221; kiállításon, ahol a &#8222;Patrona Hungariae&#8221; bélyegéért a harmadik díjat nyerte el.

	Munkássága során közel 100 alkalmi és forgalmi bélyeget, bélyeg-sorozatot és blokkot tervezett a magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjairól, valamint jelentős eseményeiről. 74 éves koráig a Budai Várban működő Állami Nyomdában dolgozott, utolsó bélyegét 1980-ban készítette.

	Az 1973-ban megjelent Balesetelhárítás című sorozat is az Ő keze munkáját dícséri.

	Szöveg forrása: wikipédia
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[FRATELLI ALINARI]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=963542</link><pubDate>2012-12-10 22:32:39</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	A Fratelli Alinari Fotográfiai Múzeumot 1852-ben alapították Firenzében. A Fratelli Alinari a világ legrégibb fotográfiával foglalkozó szervezete, amely jelenleg 4.500.000 darabos fényképarchívummal rendelkezik. 2001-ben avatták fel a digitális archívumát. Az Aliari a fotógyűjtésben, konzerválásban, katalogizálásban páratlan referenciapont, míg az olasz és európai kultúra illetve a történelem és társadalom tekintetében gazdag forrás a kutatók számára

	Szöveg forrása: Kieselbach
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[BOWDEN SPACELANDER]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=961583</link><pubDate>2012-12-05 20:34:33</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	Ben Bowden autó designer által tervezett Spacelander prototípusát 1956-ban tesztelték amerikában, és 60-ban beindult a sorozatgyártása. A kerékpár tömege 24 kg alatt volt, ami a kortárs konstrukciókhoz képest igen könnyű volt.

	Ennek ellenére csak 522 darabot gyártottak belőle, mivel az akkori divathullám konformista követőinek nehezen vette be a gyomra ezt a túlságosan fantasztikusnak tartott designt. Megmaradt a kuriózum szintjén, és ennek köszönhetően manapság rengeteget fizetnek a &#8222;vájtfülűek&#8221; egy-egy jó állapotú példányért.

	Ezt követte 1964-ben még egy típus Bowden 300 néven. 5 féle színben készült, viszont női változata egyik Bowden típusnak sem készült a magas szerszámköltségek miatt. E második verzió sem örvendett túl nagy népszerűségnek, és ezzel mondhatni meg is bukott az üvegszálas kerékpárok ideája egy időre.

	1960-ban a Schwinn gyár is elgondolkozott a műanyag biciklin, és született egy terv a Spacelander hatására, ami sosem valósult meg, viszont igencsak jövőbe mutató gondolatokat tartalmazott (például a csepp keresztmetszetű áramvonalas műanyag kormány).

	Szöveg forrása: Bikemag
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[KERÉKPÁROS FOCI]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=956080</link><pubDate>2012-11-21 10:49:35</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	A kerékpárlabdáról

	A versenypálya szabványos teremkerékpár-pálya méret, úgy a kerékpárlabdánál, mint a művészkerékpárnál. 14 méter hosszú és 11 méter széles. Ezt egy 30 cm magas, 60 fokban döntött palánk határolja. A pálya felülete nemzetközi versenyeken fa, vagy lakkozott fa felületű.

	A kapu 2 méter magas és ugyanennyi széles is. A kapufa vastagsága 3 cm és 5 cm között szabadon választott, anyaga: fém/acél. A labda gömb formájú és durva vászon borítja. A súlya 500 g és 600 g között van, az átmérője 17-18cm és a belseje faforgáccsal és lószőrrel van töltve. Lövéseknél és szabadrúgásoknál a labda sebessége a 70-80km/h sebességet is elérheti.

	A játék a labdával, a kerékpár kerekeivel és a testtel lehetséges, persze a kezek és a lábak alkalmazása nélkül (a kezekkel mindig a kormányt kell fogni, míg a lábaknak folyamatosan a pedálon kell lenniük), de a fejelés megengedett. A csapatok 2 játékosból állnak: kapusból és védőjátékosból. Szükség esetén pozícióikat szabadon cserélhetik. A játékidő 2x7 perc felnőtt kategóriában, a két félidő között szünet van, amely 2 perc hosszú és utána térfelet kell cserélni a csapatoknak. Junior kategóriában 2x6 perc és iskolás kategóriában 2x5 perc a mérkőzés.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A büntetőterületben, vonallal határolt 2 méter rádiuszú félkör a kapu előtti részben csak egy játékos, míg a csapattársa a büntetőterületen kívüli részen védekezhet. A védőjátékos (kapus) itt kézzel megfoghatja a labdát. Az ellenfél csak akkor mehet be a büntetőterületbe, ha a labda is bent található és akkor is csak egy támadó. Labda nélkül nem mehet be a támadó játékos, ellenkező esetben a védekező csapat jön szabadrúgással.

	A büntetőrúgás 4 méter távolságból kell elvégezni a büntető pontról. Büntetőrúgást vonnak maguk után: a durva szabálytalanságok, ha mindkét védő a büntetőterületen belül tartózkodik, egyéb (szabálykönyv).
	Labdaberúgás is lehetséges, ha a labda elhagyja a pályát a palánkon keresztül, akkor 1 méter távolságban a versenypályára a palánk mellé és az elhagyási pont magasságában kell visszatenni a labdát. Ilyen esetben mindig az a csapat jön labdaberúgással, amelyik nem érintette az elhagyás előtt a labdát.

	Szöglet is van, mint a kézilabdánál és a futballnál. Ilyenkor fix pontról kell elvégezni a szögletrúgást, úgy hogy csak egyszer érintheti a lövő játékos a labdát. A szögletpont 2 méter távolságra van az alapvonaltól és 4 méterre a középvonaltól (szögletvonaltól). A szögletrúgást rálőni a kapura és leadni a csapattársnak is szabad. Az a játékos, aki leteszi a játék közben a lábát, a saját kapuja melletti vonalat (alap/gólvonal) köteles megkerülni, illetve egyszer áthaladni rajta. Amíg nem teszi meg nincsen joga a játékhoz. Ha ilyen esetben hozzáér a labdához vagy csak zavarja a játékot akkor szabadrúgás, de akár büntetőrúgás is adható.

	A kerékpárlabda története

	1883. szeptember 14-ét találta ki Nicholas Edward Kaufmann, úgy hogy egy ember a kerékpárja, azaz annak az első kereke segítségével terelte, terelgette a saját kutyáját és végül innen jött a nagy ötlet. Ezután Washingtonban mutatta be az ameriaki kerékpárakrobata a nyilvánosságnak szülővárosa, Rochester körében. Egy másik kerékpáros, John Featherly volt a csapattársa. E remek bemutató lett a kerékpárlabda-játék születésnapja.

	Először a kerékpár egy magasabb fajtájával játszottak, az amerikai Star-Bicycle-lel, ami hamar népszerű lett és eljutott Európába is. Két berlini kerékpáros, Paul és Otto Lüders a Bundesverein Sport Berolina-ból voltak 1901-ben az első európaiak, akik hivatalosan kerékpárlabdáztak. Vendégtermekben, tornatermekben, sportpályákon ahol parkett vagy hasonló talaj volt, játszottak a kerékpárosok kerékpárlabdát. Legtöbbször kettő a kettő ellen, vagy füvön hat-hat ellen. A Bund Deutscher Radfahrer javaslatára1930-ban páros terem-kerékpárlabda és hatos gyep-kerékpárlabda kategóriában világbajnokságot is rendeztek. Az első páros aki címet szerzett Lipcsében a drezdai Scheibe/Bernd kettős. Gyep-kerékpárlabdában a francia hatos győzedelmeskedett Németországgal szemben Antwerpenben.
	A hatos kerékpárlabda-játék mellett az ötös-kerékpárlabda is fejlődött (itt még nem voltak nemzetközi versenyek), azonban a páros kerékpárlabda gyorsan eljutott a messzi Japánba, Szingapúrba, Hong-Kongba és Malaysiába is, majd még gyorsabban vált népszerűvé. Az európai nemzetek azonban dominánsabbak maradtak.

	Kezdetben a páros kerékpárlabda a németeksportja volt. 1951-től 1954-ig és 56-ban Willi és Rudi Pensel voltak a másodikak, majd 1955-ben 1957-ben világbajnokok lettek. Ezután a svájciak nyerték a világbajnokságokat. Végül 1965-től 1989-ig jött a világ legjobb kerékpárlabda-párosa Csehszlovákiából: Jan és Jindrich Pospisil, akik 21szer nyerték el a világbajnoki címet. Visszalépésük után nyerték meg 1990-ben a Steinmeier testvérek és 1991-ben és 1992-ben a King testvérek a világbajnokságot. 1993-ban először rendeztek VB-t Európán kívül, Hongkongban. Itt tudott Svájc 33 év után újra a dobogó legfelső fokán állni. 1994-ben Saarbrückenben újra a King testvérek nyerték el a világbajnoki címet. A következő években is Németország vihette haza az aranyérmet. 1998-ban a Latzel - Hormann páros győzedelmeskedett, azonban 2000-2001-ben a gärtringeni Lomuscio testvérpár bizonyult a legjobbnak.

	Magyarországon is rendeztünk már hasonló rangú nemzetközi versenyeket. Például 1998-ban Bajon a Junior Európa-bajnokságot ahol Szitás &#8211; Takács kettős 6. helyezést ért el, míg 2004-ben Tatán a Felnőtt Világbajnokságot is rendeztünk. Itt a Szitás &#8211; Borka kettős B. csoport 5. helyezést ért el. Ezenkívül minden évben Bajon rendezzük meg a Teremkerékpár Országos Bajnokságot, amelyen igen jelentős számban indulnak külföldi sportolók is.

	Hazánkban 1994. óta működik a kerékpárlabda sportág a Baj Községi Sport Egyesületben, mint Teremkerékpár Szakosztály. 1996-tól minden évben baji kerékpárlabdás kerül ki a válogatottba és utazik Európa- illetve Világ Bajnokságra.

	Szakosztályunkban több korosztály is működik. Kategóriák: iskolás, junior és felnőtt, a 7 évesektől a 26 éves korig sportolnak jelenleg a környékbeli fiatalok, mintegy 24-28 állandó sportolóval.
	A szurkolókat és az állandó segítőinket is szeretnénk kiemelni, akik mintegy 15-20 főből állnak és a 7 éves kortól 30 éves korig sportolnak a környék beli fiatalok.

	Magyarországon minden évben megrendezett kvalifikációs versenyek:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 

	
		
			
				Verseny neve:
				
				1.,Téli Kupa
				2.,Baj Kupa
				3.,Országos Bajnokság
				4.,Tavaszi Torna&nbsp;
				5.,Nyári Torna
				6.,Őszi Torna
			
				Kategóriák(szorzók):
				
				felnőtt kat. (2x) , junior kat.
				felnőtt kat. (2x) , junior kat.
				felnőtt kat. (3x) , junior kat.
				felnőtt kat. (1x)
				felnőtt kat. (1x)
				felnőtt kat. (1x)&nbsp;&nbsp;&nbsp;
			
				Helyszin:
				
				Baj
				Baj
				Baj
				Baj
				Baj
				Baj
		
	


	A fenti lista csak a hazai kvalifikációs versenyeket tartalmazza. Ezeken kívül a sportolóink még az Európa Bajnokságon, Európa Kupákon, a Világ Bajnokságon és a Világ Kupa sorozatokon is részt vesz, illetve több más egyéb nemzetközi versenyeken és Külföldi Bajnokságokban is játszanak.

	Szöveg forrása: baj-bicofoci.hu
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[STÉHER]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=949012</link><pubDate>2012-11-01 15:23:11</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	Motorvezetéses verseny, mely vagy adott távon (az előfutamok során 25 km, a döntőben két 30 km-es futam) vagy adott idő alatt (egy óra) zajlik.

	A szervező szövetségnek 10 (amiből 2 tartalék), a UCI előírásoknak megfelelő motort kell biztosítania. A tartalék motorokat bárki használhatja, akinek meghibásodik a motorja. A bíróknak minden verseny előtt meg kell vizsgálniuk a motorokat, ha szükséges, egy hozzáértő technikus segítségével. A vizsgálat után a motorokat elzárva kell tárolni, a kulcsoknak az egyik bírónál kell lenniük. A motorokat csak akkor lehet kiadni a motorosok számára, ha az ő versenyük következik. 2 vizsgálat között nem cserélhet motort a motoros. A motorosoknak licenccel kell rendelkezniük. A főbírónak ki kell jelölnie 2 tartalék motorost, akiknek be kell indítaniuk a tartalék motorokat, ha a verseny közben meghibásodás történne.

	Minden futamot azonos napon kell rendezni. A bírók a jelentkezők száma alapján határozzák meg az előfutamok számát. Legalább 2 előfutamot kell rendezni, egyenként maximum 8 indulóval. Ha 2 előfutam van, futamonként az első 3 jut tovább, plusz a 4. a gyorsabb futamból. 3 előfutam esetén, minden futamból az első 2 jut tovább, plusz a 3. a leggyorsabb futamból. Ha 4 vagy több előfutam van, minden futam győztese, plusz a leggyorsabb futamok 2. helyezettjei jutnak a döntőbe, összesen heten. A döntő két 30 perces futamból áll.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Futamonként a helyezésekért járó pontok:

	
		1: 50 pont
	
		2: 35 pont
	
		3: 25 pont
	
		4: 17 pont
	
		5: 11 pont
	
		6: 7 pont
	
		7: 4 pont


	A végső helyezések a 2 futam összeadott pontjai alapján alakulnak. Döntetlen esetén a gyorsabb futam helyezései döntenek.

	Lebonyolítás: Ki kell jelölni egy demarkációs vonalat (stéher vonal) a pálya szélességének 1/3-án, de legalább 2,5 méterre a szélétől. A fennmaradó résznek elég szélesnek kell lennie, hogy 3 motor elférjen egymás mellett. A stéher vonalon kívül tilos haladni. Ha egy versenyző mégis átlépi, a többiek nem előzhetik meg vonalon belül, különben kizárják őket. Egy előző versenyző, az előzni kívánt versenyző jobb oldalán átlépheti a vonalat, de csak annyira, hogy maximális helyet hagyjon a többi versenyzőnek is az előzéshez.

	A pályán dől el sorshúzással, ki melyik pozícióból indul. A döntő első futamában szintén a pályán, sorshúzással dől el az indulási sorrend, de a második futamban az előzőhöz képest fordított sorrendben kell felállítani a versenyzőket.

	A versenyzők nem válthatnak motorvezetőt a verseny alatt. A motorosok a versenyzők nélkül gurulnak a pályára. Az indító bíró jelére, néhány kör bemelegítés után elfoglalják helyeiket a startnál. Ezután a kerékpárosok is felsorakoznak. Az indítás pisztolylövéssel történik. Egy kör után a kerékpárosok felveszik pozícióikat motorvezetőik mögött.

	Kongatással kell jelezni a versenyben vezető versenyző megkezdett utolsó körét. A helyezések a célba érkezés sorrendje és a megtett körök száma alapján alakulnak. Miután a győztes áthaladt a célon, a többiek is csak egyszer keresztezik a célvonalat, függetlenül attól, hogy körhátrányban vannak-e.

	Egyórás versenynél, az utolsó percet kongatással kell jelezni. Amint lejár az idő, az időmérő bíró azt pisztolylövéssel jelzi, az ezt követő célvonal átlépéseket pedig feljegyzi a célbíró és ezek, valamint a megtett távok alapján megállapítja a helyezéseket.

	Minden versenyző, aki 5 körös hátrányba kerül a versenyben vezetőhöz képest, kiesik.

	Ha egy motor meghibásodik, vagy egy versenyző balesetet szenved mielőtt csatlakozna a motoroshoz, hibásnak kell tekinteni a rajtot és meg kell ismételni. Ha ez akkor történik, miután a versenyzők csatlakoztak a motorosokhoz, semlegesíteni kell az érintetteket annyi körre, amennyi legközelebb esik 1500 méterhez. Az utolsó 5 kör alatt, vagy az utolsó percben történő balesetnél, ha a versenyző helyezése biztos lett volna, azt meg kell adni neki. Ha nem, akkor az utolsó helyre kell rangsorolni.

	Ha a pálya használhatatlanná válik, újra kell indítani a versenyt, kivéve ha az utolsó 10 körön belül, vagy az utolsó 2 percben járnak. Ebben az esetben az utolsó célvonal keresztezés határozza meg a helyezéseket.

	Szöveg forrása: bringawiki
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[VELOCIPÉD]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=944557</link><pubDate>2012-10-21 21:22:27</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	A velocipéd tulajdonképpen a mai kerékpár előfutára. Az angol neve (penny-farthing) jól szimbolizálja a formáját, egy nagy kerék elöl egy kicsi hátul. A kezdetleges, kizárólag földön futva, lökéssel hajtható kísérletek után ez volt az első valóban közlekedésre használható szerkezet. A különbség a mai kerékpár és a velocipéd között a meghajtásban van. A velocipédek esetében ugyanis közvetlenül az első kereket hajtjuk meg. Az áttétel hiánya miatt az első kerék átmérőre a mai általánosan elfogadott 26&#8221; helyett akár 56&#8221; is lehet.

	Az 1860-as évek elején (1861-ben?) Franciaországban Pierre Michaux készítette el az első mintapéldányát. A fából készített szerkezet a későbbi velocipédek minden elemét tartalmazta már.

	Azt, hogy az új közlekedési eszközzel már valóban nagy távolságokat lehetett megtenni jól jelzi Borbély György tordai tanár útja. A Kolozsvári Athletikai Club sportembere az 1880-as évek elején Kossuth Lajost keresve kerekezett velocipéddel Párizsba és vissza Torinót is érintve. Mint Borbély is írja könyvében a velocipéddel való közlekedés abban az időben nem volt veszélytelen. Az akkori utakon napi sokszori fejre eséssel végződő baleset volt a velejárója.

	Szöveg forrása: wikipédia
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[BÉKEVERSENY, VARSÓ-BERLIN-PRÁGA]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=941688</link><pubDate>2012-10-13 15:26:24</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	A békeversenyek rövid története

	A békeversenyt 1948-tól 1989-ig - mint a legjelentősebb és legnehezebben teljesíthető amatőr kerékpárosok számára rendezett szakaszversenyt - a keleti országok &#8222;Tour de France&#8221;-ja ként emlegették. (a Nemzetközi Kerékpársport Szövetség (UCI) egykori elnöke, Franzosen Achille Joinard nyilatkozata szerint) Manapság a verseny felértékelődött, többnyire profi csapatok vesznek rajta részt, a kerékpársport világszövetségének köszönhetően. A versenyt a 2006-tól a UCI európai túra keretei között rendezik meg, HC-2 kategóriának számít amely a második legmagasabb kategória.

	1947-ben Karel Tocl a &#8222;Rude Pravo&#8221; cseh napilap újságírójában és a lengyel &#8222;Trybune Ludu&#8221; lap újságírójában fogalmazódott meg a kerékpárverseny ötlete. 1948 májusában ötletüket a &#8222;Tat&#8221; című havilapban tették közzé, ám mivel mindkét ország saját győztest akart ünnepelni ezért két futamot rendeztek. Május 1-5-ig Varsóból Prágába, május 1-9-ig Prágából Varsóba indult a verseny. Hamarosan &#8222;békeverseny&#8221;néven kezdték emlegetni , hivatalos szimbólumának Picasso fehér galambját választották. 1952-től a szervező országokhoz az egykori kelet-németország (DDR) is csatlakozott. Az ottani szervező a&#8221;Neues Deutschland&#8221; c. napilap volt.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Az 1968-as &#8222;prágai tavasz&#8221; leverése után 1969-ben Csehszlovákia kiszállt a verseny rendezéséből. Ebben az évben a békeverseny útvonala Varsóból kiindulva Berlinig tartott, egy szakasza azonban cseh területen vezetett át. Csehországban a tiltakozás ez ellen olyan mértékű volt, hogy azon az útszakaszon több helyen szegeket és rajzszegeket szórtak az útra. Sajnos, mint általában minden ilyen esetben azokra zúdult az elkeseredett csehek haragja akik teljességgel vétlenek voltak, a sportoló,kerékpározást kedvelő kisemberekre.

	Ezekben az években a békeverseny teljességgel a keleti országok rangos sporteseménye volt, emberek milliói szegélyezték lelkesen az utakat ott ahol a versenyek zajlottak. Saját tapasztalatból tudjuk, - annak ellenére, hogy itt-ott hallani lehetett ezzel ellentétes állításokat is - hogy ezek az emberek saját akaratukból, saját örömükre szurkoltak a versenyzőknek nem kényszerítette őket senki erre. Aki nem jutott ki az utakra, utcákra az a rádión és televízión keresztül kísérte figyelemmel a versenyt. A hatvanas években a televíziókészülékek még ritkaságnak számítottak, így a versenyek követése ilyen módon a jószomszédi viszonyokat is ápolták.

	A békeversenyen indulók a kezdetektől egészen 1989-ig csak a keleti országok amatőr kerékpárosai lehettek, nyugat európai országok nemzeti csapatot csak utánpótlás korú, a kerékpározást még nem professzionális szinten űző fiatalokból állíthattak.

	Az 1990-es év kelet európai országainak politikai átformálódása a versenyt mély válságba taszította. A szervező országok politikai okokból kiléptek a verseny további pénzügyi támogatásából, - mondván ez a verseny is a szocialista múlt meghatározó eseménye - így Németországban és Lengyelországban új pénzügyi támogatók után kellett nézni. Ezáltal a verseny elvesztette amatőr jellegét.

	Annak, hogy 1993-ban és 1994-ben egyáltalán további versenyekre kerülhetett sor, ez egyedül Pavel Dolezalnak köszönhető. Az egykori cseh résztvevő ezekben az években legalább egy körversenyt rendezett szülőhazájában. Ő lett a verseny igazgatója. Ő és két másik ismert &#8222;békeversenyző&#8221; a lengyel Ryszard Szurkowski és a cseh Jan Vesely nagy reklámhadjárotot indított el a verseny megtartásáért.

	Neves támogatókat találtak és ezáltal a békeversenyt már profi versenyként rendezték meg. 1995- ben az egyik szakasz célállomása újra Németországban volt. 1996-tól Németország újra beszállt a rendező országok közé, köszönhetően sok egykori békeversenyző személyes befolyásának. Ezt követően a hagyománynak megfelelően újra az eredeti szervező országokon keresztül rendezik meg a versenyt, fővárosokat ritkán érintve.

	Az 1997-ben megrendezett 50. békeverseny volt a legnagyszerűbb 1990 óta. A média a többi hasonló nagy kerékpáros körversenynek kijáró hírveréssel tudósított, ezzel a versenyt végre méltó helyére emelve.

	A cseh versenyigazgatóság és a német társszervezők közötti viták miatt 2005-ben nem rendezték meg . Ez 1948 óta először fordult elő. Pavel Dolezal aki hosszú évek óta a békeverseny igazgatója és szívügye a verseny lemondott, helyét 2006-tól a svájci Herbert Notter vette át. Sajnos ő sem tudta azonban megakadályozni, hogy a további békeversenyek elmaradjanak.

	Ezzel végérvényesen megszűntek a hagyományos békeversenyek!

	Szöveg forrása: friedensfahrt-info.de
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[LUIS OCANA]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=939240</link><pubDate>2012-10-06 16:40:21</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	Jesús Luis Oca&#241;a Pernía 1945. június 9-én született a spanyolországi Priego faluban. 1957-ben családja Franciaországba, Mont-de-Marsanba költözött. Oca&#241;a itt, a helyi klubban kezdett kerékpározni, bár a spanyol Fagor csapatnál lett profi versenyző 1968-ban. 1970-ben megnyerte a Vueltát, 1973-ban pedig a Tour de France-t, illetve ugyanabban az évben bronzérmes lett a világbajnokságon. Kiváló hegyimenő, aki azon kevesek közé tartozott, kik Merckx komoly ellenfeleinek számítottak, bár úgy tűnhet, Tour-szerepléseit nem kísérte szerencse: 1969-ben, 1971-ben, 1972-ben és 1975-ben fel kellett adnia a viadalt betegség vagy sérülés miatt. Pályafutása alatt 110 győzelmet aratott, köztük 9 Tour szakaszgyőzelem. 1977-ben vonult vissza az aktív versenyzéstől, ekkor borászattal kezdett foglalkozni. 1994. május 19-én hunyt el, otthonában, a franciaországi Nogaróban önmaga ellen fordította pisztolyát. A hírek szerint anyagi gondjai miatt súlyos depresszióban szenvedett, amit hepatitis C-fertőzése csak fokozott.

	Szöveg forrása: Égi Peloton
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[50. GIRO D'ITALIA 1967]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=938640</link><pubDate>2012-10-04 21:02:41</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	A Giro d&#8217;Italia a második legrangosabb kerékpáros körverseny a Tour de France után, amelyet minden év májusában rendeznek meg. A kerekesek három héten keresztül járják be Olaszország tájait. Az egyes etapok különbözőek, vannak sík szakaszok sprinthajrával és hegyi szakaszok sprinthajrával vagy hegyi befutóval, illetve csapat- és egyéni időfutamok is.

	Az 1967-es Giro d'Italia volt az 50. olasz kerékpáros körverseny. Május 20-án kezdődött és június 11-én ért véget. Végső győztes az olasz Felice Gimondi lett. Összideje 101 óra 05' 34.

	2. Franco Balmamion [+3' 36], 3. Jacques Anquetil [+3' 45], 4. Vittorio Adorni [+4' 33], 5. José Pérez Frances [+5' 17], 6. Gianni Motta [+ 6' 21], 7. Lucien Aimar [+7' 25], 8. Francisco Gabicagogeascoa [+9' 43], 9. Eddy Merckx [+11' 41], 10. Eusebio Velez [+15' 00]

	Szöveg forrása: Wikipédia
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A CIKLOKROSSZ VILÁGA]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=937065</link><pubDate>2012-09-30 13:00:44</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	A gyökerek

	A szakág sokkal idősebb, mint azt sokan gondolnák, hiszen már a XX. század legelején rendeztek ilyen versenyeket. Nagyobb népszerűségre a húszas években tett szert főleg Franciaországban és Belgiumban, a szakág első profi világbajnokságát pedig 1950-ben rendezték Párizsban, amikor is a francia Jean Robic (az 1947-es Tour de France győztese) lett az első ciklokrossz világbajnok (Az amatőrök számára 1967-től 1993-ig rendeztek külön vb-t). Hazánkban az első nemzeti bajnokságot 1946-ban írták ki, az első terepbajnok pedig az ismert stéherversenyző, Pataki József lett (A legutóbbi ob-t Mosonmagyaróváron rendezték, ahol az elit férfiaknál Buruczki Szilárd, míg a nőknél Benkó Barbara lett a bajnok).

	A történeti áttekintés után felvetődhet a kérdés, hogy hol is született meg valójában a terepen való kerékpározás alapötlete? Az előzőek alapján nagyon úgy tűnik, hogy Európában, aztán a hetvenes évek Amerikájában már csak azt a kerékpárt kellett feltalálni ami valóban tökéletesen alkalmas a terepezésre. [...]

	Szöveg forrása: Bikemag
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[PARALIMPIAI JÁTÉKOK - ATLANTA 1996]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=936122</link><pubDate>2012-09-28 10:12:59</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	A centenáriumi olimpia helyszínein 115 ország 3500 sportolója küzdött a tizedik paralimpia érmeiért. Hazánkat 45 sportoló és 18 kísérő képviselte 8 sportágban: asztalitenisz, atlétika, úszás, erőemelés, tenisz, vívás, ülőröplabda, csörgőlabda. Az IPC döntése értelmében először a paralimpiai játékok történetében az értelmi fogyatékos sportolók is versenylehetőséget kaptak.

	E játékokon először fordult elő, hogy különböző versenyhelyszínekre a belépőjegyekért pénzt kértek.

	A magyar csapat 5 arany, 2 ezüst, 3 bronzérmet szerzett, és összesen 92 olimpiai pontot gyűjtött, ami a nemzetek rangsorában a 29. helyre sorolta hazánkat.

	A magyar csapat aranyérmesei: Szekeres Pál 2 (törvívás, kardvívás),

	Vereczkey Zsolt (50 m hátúszás), Sasváriné Paulik Ilona (asztalitenisz) és a 4x50m-es női vegyesváltó (Zámbó Diana, Ráczkó Gitta, Járomi Mónika, Engelhardt Katalin).

	Úszás Női 200 m Vegyesúszás SM5 Bronz Engelhardt Katalin
	Úszás Női 50 m Pillangó S5 Bronz Engelhardt Katalin
	Úszás Női 4x50 m Vegyesúszás S1-6 Arany Engelhardt Katalin
	Úszás Női 4x50 m Vegyesúszás S1-6 Arany Járomi Mónika
	Úszás Női 50 m Pillangó S5 Ezüst Járomi Mónika
	Úszás Női 100 m Mellúszás SB5 Bronz Ráczkó Gitta
	Úszás Női 4x50 m Vegyesúszás S1-6 Arany Ráczkó Gitta
	Úszás Férfi 50 m Hátúszás S5 Arany Vereczkei Zsolt
	Úszás Női 4x50 m Vegyesúszás S1-6 Arany Zámbó Diana
	Asztalitenisz Női Egyéni 3 Arany Sásváriné Paulik
	Kerekesszékes vívás Női Tőrvívás Egyéni B Ezüst Pálfi Judit
	Kerekesszékes vívás Férfi Tőrvívás Egyéni B Arany Szekeres Pál
	Kerekesszékes vívás Férfi Kardvívás Egyéni B Arany Szekeres Pál

	Szöveg forrása: mob.hu
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[DRAISINE - ŐSKERÉKPÁR 1820]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=935753</link><pubDate>2012-09-26 21:48:20</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	Négyszer gyorsabban száguldott, mint az akkor megszokott közlekedési eszköznek számító lovaskocsi, az 1820-as években mégis kétkedve fogadták von Sauerbronn báró találmányát, a pedál nélküli biciklit.

	Karl Friedrich Drais von Sauerbronn (1785-1851) báró 187 évvel ezelőtt, 1817. június 11-én mutatta be a nyilvánosságnak a mai kerékpár elődjét. A feltaláló neve után Draisine-nek elkeresztelt jármű, óránként 15 kilométerrel volt képes gurulni, azaz négyszer gyorsabban, mint az akkoriban megszokott lovaskocsi.
	
	De tulajdonképpen mi is volt ez a szerkezet, és hogyan nézett ki? Az ősbicikli nem volt más, mint két vaskerékből álló, első kerekekre szerelt, irányítható rúddal ellátott, egynyomvonalú, de pedál néküli &#8222;futógép&#8221;. Drais saját maga is bemutatta találmányát a Mannheim és Relaishaus közötti útszakaszon, amit oda-vissza kevesebb mint egy óra alatt tett meg. Egy lovaskocsinak kb. 4 óra kellett ugyanennek az útnak a megtételéhez.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Sauerbronn, a heidelbergi egyetemen folytatott matematikai és fizikai tanulmányaival a háta mögött, nemcsak a kerékpár ősét tervezte és szerelte össze, hanem még korábban olyan négykerekű gépet is épített, ami lovak segítsége nélkül működött. Miután az alkotására büszke feltaláló a szerkezetet a mostohaanyja karlsruhe-i birtokán bemutatta, igen vegyes kritikákat kapott. Legtöbben azt kifogásolták, hogy ha úgyis lábbal kell hajtani a gépet, akkor a &#8222;jármű&#8221; mivel hasznosabb, mint a gyaloglás. Sauerbronn azonban nem keseredett el, hanem megtervezte a &#8222;bicikli&#8221; elődjét.
	
	Hogy a feltaláló mégsem futott be sikeres pályát, az az apja halála után bekövetkező romló anyagi helyzetével és csökkenő társadalmi megbecsültségével magyarázható. Ez utóbbi többek között annak volt köszönhető, hogy kamarási pozícióját elveszítette, illetve hogy Karl Gutzkow egyik könyvében furcsa dologgal vádolta meg Sauerbronnt: az író szerint von Sauerbronn azzal kísérletezett, hogy hogyan tudna egy halott gyermeket lélegzetével életre kelteni. Az események hatására hosszú éveken át a waldkatzenbachi birtokán élt visszavonultan, ahonnan csak 1845-ben tért vissza a szülővárosába, Karlsruhe-ba.
	
	Az ősbicikli feltalálója halála után megkapta a neki kijáró megbecsülést és elismerést, hiszen az 1890-es években a pedálokkal felszerelt kerékpár már tömegközlekedési eszköznek számított.

	Szöveg forrása: National Geographic Magyarország
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[TOUR DE FRANCE 1972]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=934308</link><pubDate>2012-09-22 21:12:02</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	A Merckx-Ocana mérkőzés második felvonásának kezdetét 1972. július 1-jére tűzték ki. Az előző verseny végkimeneteléből adódó "mi lett volna, ha" még mindig a háromszoros Tour-győztes fülébe csengett, és egyesek azt rebesgették, hogy Merckx még annak ellenére sem indul többször, ha megnyeri a versenyt.

	A Girót is megnyerte, annak ellenére, hogy gyenge csapata képtelen volt támogatni őt a hegyekben. Bár a Molteni Herman Van Springelt is csatasorba állította a júliusi viadalra, nagyon úgy tűnt, hogy Merckx csak saját magában bízhat, ha el akar érni valamit.

	Ocanát, aki mint az előző verseny morális győztese jobban élvezte a francia közönség szimpátiáját, továbbra sem tartották esélyesnek. Az első félévben kifejezetten csak a viadalra készült, és hitt abban, hogy az előző évben is ő volt a legerősebb ember a mezőnyben.

	Be akarta bizonyítani, hogy nem csak egy kivételes alkalomra tudta felszívni magát. Tudta, hogy ennek érdekében követnie kell a belga minden mozdulatát, mivel Merckx azon lesz, hogy még a hegyi szakaszok előtt kitörjön. Mindketten tagjai voltak annak az élbolynak, amely a negyedik szakaszon az első hét egyetlen jelentős kitörési kísérlete során szakadt el a mezőnytől.

	Merckx vezetett. Megnyerte az első szakaszt, és a Moltenivel a csapat időfutamot is. Újra a sárga trikóval büszkélkedhetett. Másodszor is világbajnok lett, így az ezért járó mezt cserélte le most sárgával. A pireneusi szakasz nagy küzdelmet ígért. [...]

	Szöveg forrása: Marguerite Lazell, Tour de France - A verseny százéves története
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[OLIMPIAI JÁTÉKOK - RÓMA 1960]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=933245</link><pubDate>2012-09-20 17:53:32</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	XVII. nyári olimpiai játékok &#8211; Róma, Olaszország: 1960. 08. 25&#8211;09. 11.

	Ebben az évben kandidál negyedszer a szervezésre Magyarország, de a rendezés jogát végül Róma kapta. Csak egyetlen kerékpáros képviseli hazánkat, Söre János, aki abban az évben nemzetközi szinten is nagyon jó eredményeket ért el állórajtos 1000 méteren.

	Ebben a számban Rómában végül 25 résztvevő közül a 10. helyen végzett 1&#8217;10,63&#8221;-as időeredménnyel, miközben a dobogóra 1&#8217;08,86&#8221;-os idővel lehetett felállni, a győztes pedig új olimpiai és világcsúccsal (1&#8217;07,27&#8221;) Sante Gaiardoni lett.

	Szöveg forrása: RevoMag
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[TOUR DE FRANCE 1963]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=931852</link><pubDate>2012-09-16 18:29:54</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	Hatvan évvel a verseny elindítása után elérkezett az 50. Tour ideje. Elképzelhetetlen volt, hogy a bajnoki cím védője, Jacques Anquetil, ne versenyezzen, és ne próbálja meg - először a verseny történetében - negyedszer is megnyerni a viadalt. De részvételével kapcsolatban csak harminchat órával a start előtt született meg a döntés, amikor a versenyző kétéves szerződést írt alá szponzorával, a St. Raphaellel. A cívódás felőrölte Anquetil erejét, aki nem volt olyan jó erőben, mint az előző évben. Orvosa is arra kérte, hogy ne induljon a viadalon. Ráadásul most már mindenki ismerte. Ha győzni akart, már az első héten formába kellett lendülnie, nehogy lehetőséghez juttassa ellenfeleit.

	A francia a 6. napra szedte össze magát igazán. Ekkor megnyerte az első időfutamot, és néhány perc hátránnyal kényelmes pozícióba került az összetett versenyt első alkalommal vezető Gilbert Desmer mögött. A következő napon, amíg az összetett tabella reménykedő szereplői a pireneusi támadásra készültek, egy kis csoport elhúzott. Az esemény csöndesnek számított volna, ha nem Pino Caremi nyeri meg a szakaszt, aki 41 évesen 14 év versenyzés után szerezte meg élete első etapdiadalát. [...]

	Szöveg forrása: Marguerite Lazell, Tour de France - A verseny százéves története
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[OLIMPIAI JÁTÉKOK - SZÖUL 1988]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=930890</link><pubDate>2012-09-14 18:07:04</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	XXIV. nyári olimpiai játékok &#8211; Szöul, Dél-Korea: 1988. 09. 17&#8211;10. 02.

	A korábbi három különböző mértékben bojkottált olimpia miatt komoly aggodalmak merültek fel az olimpiai játékok jövőjével kapcsolatosan. A szavazáson japánnal szemben szerezte meg a rendezés jogát a Koreai Köztársaság, mely ekkor mindössze 40 országgal ápolt diplomáciai kapcsolatokat. Az előzetes aggályok ellenére az addigi legsikeresebb és legbékésebb játékokra került sor, ahol immár 159 ország 8465 sportolója vett részt. A magyar kerékpársportot ebben az évben Somogyi Miklós képviselte, aki pontversenyben és 4000 méteres üldözőversenyben indult.

	A pontverseny mezőnyében összesen 34 résztvevő állt rajthoz, két 30 kilométeres előfutamot bonyolítottak, ahonnan 12-12 versenyző jutott tovább a döntőbe. Somogyi Miklós saját futamából 4.-ként kvalifikálta magát a döntőbe, 1 körelőnyt és 12 pontot begyűjtve. A döntő 50 kilométeres futamában 2 körhátránnyal és 13 ponttal végül a 10. helyen végzett, miközben az országúti mezőnyverseny győztesét, a későbbi profi Olaf Ludwigot a 14. helyen találjuk. A pontverseny színvonalát jól jellemzi, hogy 59&#8217;58,26&#8221;-es időt hajtott a mezőny, ami 50,03 km/h-s átlagsebességet jelent.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A 4000 méteres egyéni üldözőverseny kvalifikációs futamában 22 versenyző állt rajthoz, itt Somogyi Miklós 4&#8217;49,38&#8221;-es idővel a 15. helyet szerezte meg, miközben a legjobb időt Bernd Ditter keletnémet versenyző futotta, 4&#8217;34,45&#8221;-el. Ezután Somogyi a szám későbbi olimpiai bajnokával Gintaoutas Umarassal került párba, aki 4&#8217;35,32&#8221;-es idővel a 9. körben érte utol a magyar versenyzőt, aki így végül 16.-ként zárt

	Ebben az évben nyílt először lehetőség arra, hogy hivatásos sportolók is részt vegyenek az olimpián. Lehet azon vitatkozni, hogy ki számított amatőrnek akkoriban és ki nem, hiszen a szocialista blokk &#8222;amatőr&#8221; sportolói alibi sportállásokban alkalmazva olykor ugyanolyan vagy jobb körülmények között készültek, mint a nyugati profik. Érdemes megnézni például, milyen időeredményeket produkáltak a nyolcvanas években a sportban vezető szocialista országok (NDK, Szovjetúnió) legjobb pályaversenyzői&#8230; Talán nem túlzás állítani, hogy nevetve verte volna bármelyikük ugyanabban a számban a komplett profi élmezőnyt. A profi és az amatőr státusz addigi értelmezése felett lassan eljárt az idő, így 1990-től fogva az UCI (Nemzetközi Kerékpáros Szövetség) már ilyen értelemben nem különbözteti meg a sportolókat.

	Szöveg forrása: RevoMag
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[NO, MEGÁLLJ CSAK!]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=930596</link><pubDate>2012-09-13 19:36:42</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	A No, megállj csak! (eredetileg oroszul &#1053;&#1091;, &#1087;&#1086;&#1075;&#1086;&#1076;&#1080;! [Nu, págágyi]) egy szovjet animációs rövidfilmsorozat (rajzfilm), mely a Szojuzmultfilm filmstúdió gondozásában készült 1969 és 1986 között. Az első széria első része 1969. január 1-jén került adásba, a farkast megszemélyesítő Anatolij Papanov halála miatt 1986-ban pedig az utolsó. Az azóta kultuszfilmmé nőtt sorozat korábbi fel nem használt felvételeiből összevágva 1993-ban (még Papanov hangjával) kiadtak egy újabb szériát.

	2004-ben új szinkronnal (Igor Kristenko) egy újabb széria született, melynek sikerén felbuzdulva 2006 elejére elkészült újabb 20 rész (mely egyben a 19. évad), és már készül a 20. évad is. A filmek elején többnyire a Nyúl szerepel valamilyen ártatlan dologgal foglalatoskodva, majd a Farkas tűnik fel, aki valamilyen okból el akarja kapni a Nyulat, ekkor a Nyúl menekülni kezd, mire a Farkas azt kiáltja: "No, megállj csak!", és utánaered. A sorrend néha változik.

	A sorozatnak két főszereplője van: a Farkas (&#1042;&#1086;&#1083;&#1082;) és a Nyúl (&#1047;&#1072;&#1103;&#1094;)
]]></description><encoded><![CDATA[
	Kezdetben olyan, mint egy huligán: erős dohányos, aki előszeretettel éli ki vandál hajlamait amin csak lehet, gyakran kisebb-nagyobb törvényeket is áthágva. Másfelől azonban próbálkozásai, hogy elkapja a Nyulat, gyakran hihetetlen mutatványokra is rákényszerítik, melyekben egyéb képességeiről is számot ad, például kiválóan tud műkorcsolyázni, balettozni, gitározni és motorozni roppant erős, rocker motorján. Énektudását is megcsillantja, az első részben például a kötélen felfelé mászva a szovjet rendszerben csupán megtűrt Vlagyimir Viszockij dalát (Dal a barátokról &#8211; &#1055;ec&#1085;&#1103; o &#1076;py&#1075;e) dúdolja. Habár nem tehetségtelen, mégis minden próbálkozása a Nyúl elkapására rendre visszafelé sül el. Ahogy a sorozat halad előre, úgy lesz egyre céltudatosabb, nem egy nyulat szeretne elkapni, hanem a Nyulat, melynek érdekében nem riad vissza drasztikusabb módszerek alkalmazásától sem.

	A Nyúl rendszerint a pozitív hőse a sorozatnak, habár sokkal kevesebbet szerepel, mint a farkas és karaktere sincs olyannyira kidolgozva &#8211; mely miatt sokan a farkassal szimpatizálnak &#8211; szereplése rendszerint a farkas előli menekülésre korlátozódik. Csak az újabb epizódokban került jobban kidolgozásra a figurája, illetve lett aktívabb szereplője a sorozatnak és a menekülésen túl párszor például egyenesen megmenti a Farkast saját csapdájából, vagy a kilátástalan helyzetből, ahová került.

	Szöveg forrása: Wikipédia
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[WALT DISNEY - TIKI, VIKI, NIKI]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=929718</link><pubDate>2012-09-11 20:19:44</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	Tiki, Niki és Viki Kacsa kitalált szereplők a Donald Kacsa-univerzumban, Donald kacsa három szinte egyforma unokaöccse (csak a ruhájuk színe &#8211; zöld, piros, kék &#8211; alapján lehet megkülönböztetni őket). Ted Osborne és Al Taliaferro találta ki őket és először 1937. október 17-én jelentek meg nyomtatásban. Képernyőn először a Donald unokaöccseiben jelentek meg 1938. április 15-én.

	A történetben Donald Kacsa nővérének, Della Kacsának és Dézi Kacsa egyik fivérének gyerekei. Átmenetileg Donaldra bízzák őket, miután az egyik tréfájuk kórházba juttatta az apjukat (petárdákat raktak a székére). A szüleikről nem is hallunk többet és Donald hivatalosan is örökbefogadta őket 1942-ben. Rendszerint elkísérik a nagybátyjukat és a nagy-nagybátyjukat, Dagobert bácsit a kalandjaik során.

	Mindhárom kiskacsa sokcsillagos tábornok az Ifjú Mormoták cserkészcsapatban.

	Időnként előfordul, hogy egy negyedik unokaöcs (rendszerint sárga ruhában) is becsúszik a rajzoló hibájából. Bob Foster szerkesztő a &#8222;Ciki&#8221; nevet adta a figurának, és az egyik Egmont-képregényben (&#8222;Sok hűhó cikiért&#8221;, Donald Kacsa magazin) meg is magyarázza a jelenséget (mint egy különleges természetfeletti hatást).

	Szöveg forrása: Wikipédia
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A KERÉKPÁR DIADALMAS HÓDÍTÁSA MAGYARORSZÁGON]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=928400</link><pubDate>2012-09-08 20:43:11</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	Magyarországon a kerékpár elterjedése és gyártása a fejlett, iparosodott államokhoz viszonyítva, későn kezdődött. Megjelenési nyomaival a múlt század 60-as éveinek végén találkozhatunk. Bizonyíték erre egy karikatúra, melyet Klic Károly rajzolt, és 1869-ben jelent meg egyik korabeli lapunk hasábjain.

	A másik nyomósabb bizonyíték az a hirdetés, amely szintén 1869-ben látott napvilágot.

	&nbsp;

	A Kertész és Eiser&nbsp;cég ajánlja a raktáron lévő kerékpárokat. A II. Világháború alatt lebombázott Szervita téri (ma Martinelli tér) nagyhírű sport- és játékkereskedés alapítója, Kertész Tódor, külföldön ismerkedett meg a kerékpársporttal, és itthon is bemutatta tudományát. A Duna-parton és a Belvárosban karikázva, nagy feltűnést keltett. A feltűnéssel együtt elérte, hogy mindjárt reklámot is csinált a nála kapható kerékpároknak. Sportszeretettől és üzleti érdektől vezérelve, a Haas-palota helyén, lévő telken kerékpár-iskolát is nyitott. Egy-egy barkácsoló saját céljaira már ekkoriban készített ugyan néhány hazai gyártmányú kerékpárt, de ezek természetesen egyedi darabok voltak. Ennél előbbre lépett Eichorn Nándor, aki nemcsak saját céljaira készített kerékpárt, hanem eladásra, és ezek a készítmények piacot is találtak maguknak. A Láng Jakab és fiai cég szintén foglalkozott &#8211; bár kissé túlhaladott típusú, de magyar gyártmányú &#8211; &#8222;Hunnia Schampion&#8221; elnevezésű kerékpárok és alkatrészek gyártásával.
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	
		Nagyobb szabású vásárlási érdeklődés nyomaival 1879-ben találkozhatunk. Ekkor külföldi kerékpárok kerülnek nagyobb tömegben hazánkba, és az érdeklődők természetesen ezeket vásárolják elsősorban. A kereslet ekkor fellobbantja néhány vállalkozó szellemű hazai kisiparos üzleti vágyait. A tömeges gyártás első nyomaival 1880 körül találkozunk. Ekkor jelentkezik Herbster Károly mechanikus, &#8222;Villám&#8221; elnevezésű kerékpárjaival. Ő és Kaszás (azonos azzal a versenyzővel, aki az első nyilvános országúti verseny győztese volt) hozzálátnak újabb magyar gyártmányú kerékpárok építéséhez. Munkálkodásuk azonban nagyon szerény keretek között mozog. Nem tudnak versenytársai lenni a külföldi cégeknek, és az országba kerülő, behozott kerékpárok adják a forgalomba lévő &#8222;masinák&#8221; zömét. Sweitzer Henrik és Beifeld Gábor foglalkoznak elsősorban külföldi kerékpárok eladásaival. A készítéssel ellentétben a kereskedelem széles alapon dolgozik. A hazai gyártás csak vegetál. A piacot továbbra is a külföldi gépek uralták, és tömegével változatlanul csak külföldi gyártmányok kerültek piacra. Az Achilles egylet kerékpárosait 1888-ban Vermes Lajos, a kerékpáros sport hazai meghonosítója, egyik úttörője vezette. Az Ő nyilvántartásából kiderült, hogy az egyesület tagjai által használt kerékpárok főleg angol és bécsi gyártmányú gépek. Előrelépést hozott az 1894-es év. Ekkor alapították meg a magyarországi kerékpár-kereskedők és &#8211;iparosok egyesületét, amely gyártási és eladási vonalon egyaránt érdekvédelmi testület volt. Ez az intézmény 1898-ban végleg szakági vezető intézménnyé vált.
	
		&nbsp;


	
		Az Első Magyar Varrógép és Kerékpárgyár is megszületett, a testület megalakításával egyidőben. Nemsokára Pintér és Mendl &#8222;Higiea&#8221; elnevezéssel újabb kerékpárgyárat alapított. Ezen túlmenően még a századforduló előtt gomba módra szaporodtak a kisebb vállalkozások. Ulich Henrich gyártja a &#8222;Turul&#8221;, Eichorn Emil a &#8222;Dália&#8221;, Kretzmar E. és Társai az &#8222;Attila&#8221; márkájú kerékpárokat.
	
		Egészen kicsi, de ismert nevű üzemek Muskát Jakab, Schwartz Ármin Hermann és Schebelle Ágoston cégei. A tőke-erős külföldi gyárak azonban nem nagyon hagyják lélegzethez jutni a még gyerekcipőben járó kerékpár ipart. A külföldi tőke fojtogatása nyomán rövid pár év alatt megszűnik a Varrógép és Kerékpárgyár, valamint a Pintér és Mendel cég is. Ettől az időtől kezdve csak az említett kisebb üzemek, műhelyek kísérleteznek, küzdenek a létükért. Ezek közül a kisebb műhelyecskék közül számtalan esett el a gazdasági élet kíméletlen harcában. Azok, akik nem dőltek ki, azok is csak tengették aprócska életüket. Gróf Jenő 1910-ben különleges kerékpárok készítésére specializálta magát. Betegszállító, áruszállító típusokat és ezekhez való alkatrészeket gyártott. Ez a cég volt az, amelyik leginkább felszínen tudta tartani magát. Az első világháború után fellendülés következett. A konjunktúra láttán a mostani Csepeli Vas és Fémművek elődje is berendezkedett kerékpárgyártásra.
	
		&nbsp;
	
		A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár elődje, a Kühne gépgyár, 1931-ben szintén ráállt a kerékpárok és &#8222;OSO&#8221; elnevezésű alkatrészek gyártására. Példájuk nyomán a kis gyártó cégek és műhelyek is termelni kezdtek, ha nem is sorozatgyártásban, de folyamatosan előállított egyedi, kisipari darabokat. A Hercz és Dr. Bíró cég speciális járműveivel, Velvárt Nándor és Bécs Ferenc egyedi előállítású versenykerékpárjaival emelkedett ki a sorból. Természetesen néhány nagykereskedő, mint Bíró Jenő, Schwartz Géza, Strube Rezső, a Láng cég gondoskodtak arról, hogy a hazai választék külföldi gyártmányokkal is bővüljön. A kerékpárgyártás fellendülésével néhány &#8211; főleg gumit készítő gyár is megtalálta piacát, a kerékpáron közlekedők táborában. Az Emergé, a Hungaria, a Wolfner egyaránt törekedett a mind nagyobb számban jelentkező kerékpárt vásárlók kegyeinek elnyerésére. A piaci harc, az egymás gyártmányainak túllicitálásából született minőségi csata biztosította a kerékpárok és alkatrészeinek javulását. A fejlődés, a mindennapi életben használatos közlekedési eszköz széleskörű elterjedése magával hozta, hogy a gépek tulajdonosainak jó része sporteszközül is választotta a kerékpárt. Ez egyben azt is jelentette, hogy a sportok közül a kerékpársportot választotta. Volt aki túra jellegű tevékenységgel, volt, aki a sport legmagasabb színtű művelésével, a versenyzéssel járult hozzá a sport népszerűsítéséhez. A kerékpározásnak divattá válása idejét, a századfordulót megelőző és azt közvetlenül követő időszakot leszámítva, a két világháború közötti időszak volt az, amikor a kerékpározás és a kerékpársport népszerűsége a legmagasabb szintet érte el.


	Szöveg forrása: veterankerekpar.hu
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[OLIMPIAI JÁTÉKOK - SYDNEY 2000]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=927450</link><pubDate>2012-09-06 19:44:36</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	XXVII. nyári olimpiai játékok &#8211; Sydney, Ausztrália: 2000. 09. 16&#8211;10. 01.

	A NOB következő évben búcsúzó elnöke szerint Sydney &#8222;minden idő legnagyobb olimpiáját rendezte meg&#8221;. Az atlantai fiaskó után ezúttal valóban nem volt ok a korholásra, hiszen a versenyzők növekvő száma mellett a nézők érdeklődése is hatalmas méreteket öltött. A női sportolók aránya ezúttal elérte a 38,8%-ot, az új sportágak között pedig bemutatkozott a kerékpárt magába foglaló triatlon is. Ezen az olimpián a sportág történetében egyedülálló módon a hazai színeket egy hölgy képviselte, mégpedig nem is akárhogyan.

	Szabolcsi Szilvia ekkor már kétszeres U23-as sprint Európa-bajnokként (1997, 1999) érkezett az ausztrál fővárosba (kísérői Illés Bálint és Schillerwein István voltak), ahol repülőversenyben és állórajtos időfutamban indult. A kettő közül a sprint volt az erősebb száma, ennek ellenére az 500 méteres időfutam 17 fős mezőnyében 35,778 másodperces új magyar csúccsal a 12. helyet szerezte meg. Repülőversenyben 12 versenyző állt rajthoz, ahol a kvalifikációs futamban Szilvia 11,545-ös, azaz a hatodik legjobb idővel várta a folytatást. Az előfutamokban az ukrán Irina Janoviccsal (a későbbi bronzérmes) került össze. A BVSC sprintere a második körben megindította a hajrát, az ukrán versenyző azonban erős könyökmunkával akadályozva őt, majd végül az élre került. Az óvás ellenére az ukrán lányt nem zárták ki, így Szilvia a reményfutamba került, ahol egy finn és egy kínai versenyző várt rá. A reményfutamot hatalmas hajrával nyerte, így ezután a négy közé jutásért Okszana Grisinával (a későbbi ezüstérmes) kellett megküzdenie.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A két győzelemig tartó párharcból az orosz versenyző került ki győztesen, így a magyar sportoló az 5-8. helyért indított négyfős futamba került. Itt egy venezuelai, egy kanadai és egy amerikai versenyzővel kellett megmérkőznie, és annak ellenére sikerült nyernie (ideje: 12,426&#8221;), hogy a legkedvezőtlenebb startpozícióból indulhatott. Szabolcsi Szilvia ezzel az ötödik helyet szerezte meg, így ő lett a magyar kerékpársport első női olimpiai pontszerzője.

	Az eredménynek azonban kettős magyar vonatkozása is van, hiszen amellett, hogy magyar versenyző sikerének örülhetett a közönség, az általa használt kerékpárváz is hazai gyártmány volt. Sziszka zöld alu-karbon pályaváza ugyanis a Sopronban Yasec márkanév alatt egyedi kerékpárvázakat készítő Zügn Károly keze munkáját dicséri.

	Szöveg forrása: RevoMag
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[OLIMPIAI JÁTÉKOK - ATLANTA 1996]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=926266</link><pubDate>2012-09-03 21:09:08</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	XXVI. nyári olimpiai játékok &#8211; Atlanta, USA: 1996. 07. 19&#8211;08. 04.

	Az atlantai olimpia záróünnepségén ezúttal nem a már-már megszokott sablon hangzott el Juan Antonio Samaranch szájából. A &#8222;minden idők legnagyobb olimpiája&#8221; frázis helyett a &#8222;különleges játékok&#8221; megjelölést hallhatta a nagyérdemű. Ez nem is volt véletlen, hisz az utóbbi idők legrosszabb szervezését mutatták be az amerikaiak. A logisztika gyengére sikerült, a biztonsági intézkedések gyatrák voltak, ennek köszönhetően még egy robbantásos merénylet is besikerült. Bizonyos tekintetben azonban volt némi növekedés: ezúttal 271 versenyszámban avattak bajnokot, akik immár 197 ország sportolói közül kerülhettek ki. Ebben az évben debütál egy új bringás szakág a játékokon: a hegyikerékpár, amely keretein belül cross country futamokat rendeznek férfiaknak és nőknek. A versenyszám megnevezését tekintve ezek után egyre inkább az olimpiai krossz avagy XCO lesz a bevett gyakorlat. Először rendezik meg az országúti egyéni időfutam számot, ahol Miguel Indurain győzelemmel teszi fel a koronát kerékpáros pályafutása végére, majd visszavonul az aktív versenyzéstől.

	A magyar kerékpársportot ezen a nyári olimpián Bodrogi László képviselte, kísérője Helsinki 5. helyezettje, Schillerwein István volt. Bodrogi az országúti mezőnyverseny 221,85 kilométeres távján indult, ahol a 184 résztvevő között ott találjuk a korabeli teljes profi élmezőnyt. A magyar versenyzőt végül a 164. kilométernél körözték le, a küzdelemből a svájci Pascal Richard került ki győztesen.

	Egyes hazai almanachok szerint Bodrogi László 4000 méteres egyéni üldözőversenyben is indult, ahol 22 résztvevőből a nyolcaddöntőben kiesett. Erre az atlantai olimpiai hivatalos jegyzőkönyvében azonban nincsen utalás, tehát valószínűleg elírásról van szó.

	Szöveg forrása: RevoMag
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[OLIMPIAI JÁTÉKOK - BARCELONA 1992]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=922896</link><pubDate>2012-08-28 19:30:32</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	XXV. nyári olimpiai játékok &#8211; Barcelona, Spanyolország: 1992. 07. 25&#8211;08. 09.

	Ebben az évben hat pályázó közül választotta a zsűri Barcelonát. Ez volt a negyedik próbálkozása a katalán fővárosnak, nem mellékes, hogy a NOB-ot ekkor elnöklő Juan Antonio Samaranch szülővárosáról van szó. A város azonban nem élt vissza a sikerrel és fantasztikus hangulatú versenyt rendezett. Összesen 169 ország 9367 sportolója állt rajthoz, a nézők számos a szabályokhoz alkalmazkodó érdekes technikai újítást figyelhettek meg. Ilyen volt Chris Boardman Lotus pályagépe, amely máig mérföldkőként szerepel az ipari formatervezés, illetve a kerékpárok fejlődésének történetében. Boardman úgy lesz olimpiai bajnok 4000 méteres egyéni üldözőversenyben, hogy a döntőben lekörözi Jens Lehmann-t. Az országúti mezőnyversenyben Fabio Casartelli győzedelmeskedik, aki később az 1995-ös Tour de France-on halálos fejsérülést szenvedett. Magyarországot három országúti- és egy pályaversenyző képviseli, köztük első ízben láthatunk magyar női kerékpárost az olimpián Izsák Éva személyében.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A pályakerékpáros sportágat Somogyi Miklós reprezentálta Barcelonában. A 39 fős mezőny számára két selejtező futamot írtak ki, innen lehetett továbbjutni a döntőbe. Somogyi saját futamában két hajrát nyert, egyszer pedig második lett, így 13 ponttal és egy körhátránnyal kilencedikként jutott tovább a döntőbe. A döntőből azonban kizárták, így helyezetlenként fejezte be a versenyt.

	Az országúti mezőnyverseny férfiaknak rendezett futamát egy háromfős boly élén Fabio Casartelli nyerte 4:35&#8217;21&#8221;-es időeredménnyel. Őket alig fél perccel követte a közel hetvenfős üldözőboly. Steig Csaba a 4. helyezett Erik Zabellel azonos idővel ( 4:35&#8217;56&#8221;) érkezett az 58. helyen, míg Eisenkrammer Károly a 80. helyen zárt (ideje: 4:52&#8217;07&#8221;). A 154 résztvevőnek 194,4 kilométert kellett teljesítenie, ez azonban mindössze 84 versenyzőnek sikerült. A nők 81 kilométeres országúti mezőnyversenyét 2:04&#8217;42&#8221;-es idővel az ausztrál Kathy Watt nyerte. Izsák Éva az 58 fős mezőnyben 51.-ként érkezett, 2:29&#8217;22&#8221;-es időeredménnyel.

	Szöveg forrása: RevoMag
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[OLIMPIAI JÁTÉKOK - LOS ANGELES 1984]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=921664</link><pubDate>2012-08-26 16:56:27</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	XXIII. nyári olimpiai játékok &#8211; Los Angeles, USA: 1984. 07. 28&#8211;08. 12. (Moszkva és Forst &#8211; Barátság Versenyek)

	Felesleges felsorolni azokat a mondvacsinált indokokat, amelyek ürügyén a szovjet vezetés végül az olimpia bojkottja mellett döntött. Minden bizonnyal egyfajta revans jellege is volt a dolognak, az elszabotált moszkvai olimpiáért szerettek volna elégtételt kapni. A szocialista tábort vezető hatalom utasítására összesen 14 ország maradt távol &#8211; többek között hazánk is &#8211;, de a bojkott sikertelen volt, miután ezen az olimpián résztvevő országok tekintetében csúcsot döntöttek (140 országgal). Utólag nehéz megítélni, hogy Magyarország távolmaradása politikailag szükségszerű volt-e. Az viszont tény, hogy nem minden szocialista ország csatlakozott a bojkotthoz, így például a románok is ott voltak Los Angelesben&#8230;

	Az amerikaiak viszont egyértelmű nyertesként jöttek ki az egész történetből. Eleve &#8222;takarékos&#8221; olimpiát terveztek, minél kevesebb új létesítménnyel kívánták megoldani a feladatot. A főstadion például azonos volt az 1932-es olimpiára épített Coliseummal, mindössze némi felújításon esett át. A televíziós bevételek, jegyeladások, szponzori pénzek jóvoltából sikerült 240 millió dollár haszonnal zárni. Az amerikai sportolók betegre nyerték magukat olyan számokban, amelyekben korábban esélyük sem volt. Kerékpársportban például pályán két aranyat, egy ezüstöt és egy bronzot, míg országúton a női és férfi mezőnygyőzelmet egyaránt megszerezték. Az amerikai szakirodalom ezeket a sikereket a nemzet kerékpársportjának hihetetlen fejlődésével magyarázza, azt rendre elfelejtik megemlíteni, hogy mindössze a korabeli világ élmezőnyét képviselő szovjetek és keletnémetek nem voltak ott.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A távolmaradásra kényszerített sportolókat &#8222;Barátság Versenyek&#8221; rendezésével kárpótolta a szocialista tábor. Ezeket a versenyeket szokás ellenolimpiaként is definiálni, de a NOB továbbra sem ismeri el őket hivatalos olimpiának. Javadalmazás tekintetében azonban az itt elért aranyakat ma már olimpiai bajnoki győzelemnek ismeri el a magyar kormány, így elmondhatjuk, hogy Somogyi Miklós jóvoltából a magyar kerékpársportnak is van olimpiai bajnoka&#8230;

	A győzelem nyomán így lelkendezik a korabeli Képes Sport, külön figyelmet érdemel a beszámoló legutolsó mondata:
	&#8222;Somogyi Miklós kilő, vagy ahogyan régen mondták: taplót tesz a nyereg alá, és elvágtat. 20, 30, 40 méterrel, egy fél körrel. A többiek csodálkoznak és legyintenek, menj csak zöldfülű, majd csak megbánod. De Somogyi Miklós nem bánja meg. Centit sem enged, szuperszólót produkál ott legelöl, sőt újabb és újabb métereket tesz rá az előnyére, lekörözi e mezőnyt, s a többiek akkor már csak lemondóan legyintenek: túljárt az eszükön a zöldfülű, bejött az úgynevezett úttörőcsel. Somogyi Miklós két kör előnnyel nyeri az 50 kilométeres pontversenyt, a szovjet szurkolók mámoros majálist rendeznek a tiszteletére, s a krónikás pedig furcsa érzések közepette, de őszinte hittel írhatja: bárcsak a magyar úszók szerepelnének úgy ezen a versenysorozaton, mint a magyar kerékpárosok.&#8221;

	Hát igen, az utolsó mondat a mai fülnek különösen hangzik&#8230; Nézzük hát, hogy hogyan is nézett ki ez a példás szereplés. A pályaversenyeket Moszkvában, míg az országúti versenyeket az NDK-beli Forstban rendezték. Somogyi Miklós 81 ponttal és 2 körelőnnyel megszerzett győzelme mellett a 4. helyen végzett a 4000 méteres egyéni üldözőversenyben (ideje: a kvalifikációs futamban 4&#8217;40,49&#8221;, a 3-4. helyért 4&#8217;45,53&#8221;). Pais Péter 5. helyezett lett 1000 méteres állórajtos időfutamban (ideje: 1&#8217;07,01&#8221;), Lipták Zoltán szintén az 5. helyet szerezte meg repülőversenyben. Érdekesség, hogy Lipták a világ akkori egyik legjobbjával is meccselt, az NDK-beli Lutz Heßlich személyében, aki a közös futamukban 9,98&#8221;-es idővel nyert, ezzel az elsőként teljesítette a 200 méteres távot 10 másodpercen belüli.

	Ugyanitt a Pais Péter&#8211;Pintér Béla&#8211;Szabó László&#8211;Vitányi Andor összeállítású 4000 méteres üldöző csapat 4&#8217;26,37&#8221;-es idővel lett hatodik helyezett.

	Országúton a 100 kilométeres csapat időfutamban a Halász Zoltán&#8211;Jenei Károly&#8211;Sajó Péter&#8211;Szűcs Gábor négyes 2:07&#8217;51&#8221;-es időeredménnyel a hatodik helyen zárt, miközben a győztes az NDK csapata lett (idejük: 2:01&#8217;35&#8221;). A 174,8 kilométeres mezőnyversenyt a szovjet Alexandre Sinovjev nyeri (ideje: 4:44&#8217;21&#8221;), miközben a magyarok a következőképpen szerepelnek: 20. Sajó Péter (4:48&#8217;05&#8221;); 21. Halász Zoltán azonos idővel; Jenei Károly feladta a versenyt.

	Szöveg forrása: RevoMag
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[OLIMPIAI JÁTÉKOK - MOSZKVA 1980]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=920736</link><pubDate>2012-08-24 19:17:50</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	XXII. nyári olimpiai játékok &#8211; Moszkva, Szovjetúnió: 1980. 07. 19&#8211;08. 03.

	Moszkva Los Angelessel szemben nyerte meg a szervezést meglehetősen nagy fölénnyel, de akik a bojkott elmaradására számítanak, azoknak csalódniuk kell. Már javában a finishez közelítettek az előkészületek, amikor 1979. december 26-án Szovjetúnió bevonult Afganisztánba. Válaszlépésként Carter amerikai elnök számos fenyegetése között az olimpia bojkottja is szerepelt, melyre a teljes szabad világot is felszólította. Ebből annyi valósult meg, hogy a NOB akkori nemzeti tagszervezetei közül 30 csatlakozott a bojkotthoz, 33 nem válaszolt a meghívásra, így 81 ország részvételével rendezték a játékokat. Moszkvában korábban hihetetlen méretű építkezések kezdődtek, többek között ekkor készült el a 333,3 méteres fedett olimpiai velodrom is. A magyar kerékpárosok az olimpiai játékok történetének legnagyobb delegációjával utaztak &#8211; tíz versenyzőnk vett részt a versenyeken.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Kezdjük a sort a pályásokkal! A legklasszikusabb pályaszámban, azaz a 200 méteres repülőversenyben Morcz László indult, aki a 18 főt számláló kvalifikációs futamban kikapott a későbbi hatodik helyezett svájci Heinz Islertől. Ezután a reményfutamban először veszített, majd a második háromfős futamban sikerült nyernie, így ismét a 14 főre fogyatkozott mezőnybe került, ahol a nyolcaddöntőbe jutásért a későbbi negyedik helyezett cseh Anton Tkác (Montrealban olimpiai bajnok) várt rá. Ezt a futamot elveszítette, a reményfutamban pedig kikapott a dán Henrik Salee-től, így végül helyezetlenként zárt a 11-13. helyen (hivatalos helyezéseket csak 1-8.-ig hirdetnek).

	A 4000 méteres csapat üldözőverseny kvalifikációs futamában a Dér Ervin&#8211;Pálinkás Csaba&#8211;Sarkadi-Nagy Zsigmond&#8211;Szűcs Gábor négyes 4&#8217;36,2&#8221;-es idővel a 12. helyen végzett 13 csapatból, így nem kerültek be az első nyolc csapatot felvonultató negyeddöntőbe. A győzelmet végül s szovjet csapat szerezte meg, akik a döntő futamban 4&#8217;15,70&#8221;-es időeredményt értek el.

	Az országúti mezőnyverseny ezúttal szovjet győzelemmel zárul. Közel háromperces előnnyel Sergei Sukhoruchenkov nyeri a 189 kilométeres távot, 4:48&#8217;28,9&#8221;-es időeredménnyel. Őt teljesen szétszakadozva követi a mezőny, az első nagyobb bollyal legjobb magyarként a 28. helyen Takács András érkezik, 4:57&#8217;38,9&#8221;-es idővel. A 112 fős mezőnyből mindössze 52-en érnek célba, közöttük a magyar csapat további tagjai a következőképpen szerepeltek: 40. Halász Zoltán (5:05&#8217;47,9&#8221;); 51. Szuromi György (5:13&#8217;12,9&#8221;); 52. Halász László (5:13&#8217;12,9&#8221;).

	Az országúti időfutam csapatnak ezúttal 101 kilométert kellett leküzdenie, de sajnos most nem sikerült a müncheni bravúr. A Csathó Tamás&#8211;Halász László&#8211;Halász Zoltán&#8211;Takács András összeállítású csapat 2:10&#8217;54,9&#8221;-es ideje Moszkvában csak a 17. helyre volt elegendő. A 23 négyesfogatot számláló mezőnyben a szovjetek 2:01&#8217;21,7&#8221;-es időeredménnyel, másfél perccel megelőzve az NDK csapatát vitték el az aranyat.

	Szöveg forrása: RevoMag
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[OLIMPIAI JÁTÉKOK - NÉMETORSZÁG 1972]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=919629</link><pubDate>2012-08-22 19:12:07</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	XX. nyári olimpiai játékok &#8211; München, Németország: 1972. 08. 26&#8211;09. 11.

	Akár vidám és jól szervezett olimpiaként is bekerülhetett volna az almanachokba a müncheni, de szeptember 5-én palesztin terroristák sikeres túszejtő akciót hajtottak végre az izraeli sportolók szálláshelyén. Ezt követően egy napig szüneteltek a játékok, mindenki a folyamatban lévő túszdrámára figyelt, mely végül az öt terrorista és 11 sportoló halálával végződött. A másnapi gyászszertartáson Avery Brundage a NOB elnöke kijelentette: &#8222;A játékokat folytatni kell!&#8221; És a játékok valóban folytatódtak &#8211; a versenyek történetében először hétezer feletti résztvevőszám mellett. A hazai kerékpárosokat négy országútis képviselte, a 200 méteres (nem elírás) fedett olimpiai fapályán ebben az évben nem indult versenyzőnk.

	Az országúti mezőnyverseny ezúttal 182,4 kilométeres volt. A győztes a holland Hennie Kuiper lett, aki egy háromfős szökéssel érkezett (ideje: 4:14&#8217;37,0&#8221;). Őt egy négyfős kisebb boly követte, majd a 21 fős üldőzőboly, melynek mezőnyhajráját 4:15&#8217;13,0&#8221;-es idővel nyerte az így 8.-ként záró későbbi neves olasz profi, Francesco Moser. Vele azonos idővel érkezett a magyarok legjobbika, Takács András 23.-ként.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Az őket követő főmezőnnyel futott be 4:17&#8217;09&#8221;-es idővel Debreczeni Tibor a 64., míg Géra Imre a 67. helyen. Peterman József feladta a versenyt, melynek nehézségét jól mutatja, hogy a 163 résztvevőből mindössze 78-an fejezték be értékelhetően.

	A négyes csapat időmérő ezúttal 102,8 kilométeres volt, és itt végre megmutathatták a magyarok, hogy mit is tudnak ebben a számban. A versenyszámot 2:11&#8217;17,8&#8221;-es időeredménnyel nyerték a szovjetek, tőlük mindössze 3 perccel lemaradva érkezett a magyar különítmény. A Debreczeni Tibor&#8211;Géra Imre&#8211;Peterman József&#8211;Takács András összeállítású csapat 35 négyesből 2:14&#8217;18,8&#8221;-es idővel a 7. helyen végzett, majd miután a 3. helyezett hollandok közül az egyik versenyző doppingtesztje pozitív lett, előreléptek a pontszerző 6. helyre.

	Szöveg forrása: RevoMag
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[OLIMPIAI JÁTÉKOK - MEXIKÓ 1968]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=918471</link><pubDate>2012-08-20 18:10:17</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	XIX. nyári olimpiai játékok &#8211; Mexikóváros, Mexikó: 1968. 10. 12&#8211;27.

	Az olimpia 1968-as helyszínével kapcsolatosan komoly aggályok merültek fel a sportvezetők és a sportolók részéről egyaránt. Mexikóváros 2240 méter magasan fekszik tengerszint felett, így a versenyzők akklimatizálódása és a magaslati levegő hatása az eredményekre komoly fejtörést okozott. Sokan azt jósolták, hogy ez bizonyára néhány sportoló életébe is kerülhet. Az olimpia valóban követelt emberéleteket, de nem sportolókét. A megnyitó előtt mintegy 10 nappal diákok tömegei tüntettek amiatt, hogy a kormány közel 150 millió dollárt tapsolt el a játékokra, miközben az ország jelentős része nyomorog. Válaszként sortüzet kaptak a demonstrálók &#8211; ez 260 egyetemista életébe került. Ezek után a szervezők mégis lebonyolíthatták az olimpiai játékokat, igaz a NOB-nak egy héttel a hivatalos kezdés előtt nem sok más választása lehetett.

	Az előzetes aggályok végül nem bizonyultak megalapozottnak. Bár akadt néhány rosszullét, de a sportolok kiválóan teljesítettek &#8211; 48 világrekord és 26 olimpiai csúcs született. (A mexikóvárosi olimpiai velodrom ezek után kerékpáros csúcskísérletek állandó helyszíne lett, elég csak Merckx 1972-es, vagy Moser 1984-es egyórás világcsúcsára gondolni.) A résztvevő országok száma először haladta meg a százat (112), a versenyeket az immár világszerte elterjedt televízió jóvoltából szinte minden országban közvetítették. A magyar delegációban 7 kerékpárost találunk.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Pályán minden számban az 1968-as év magyar bajnokai képviselték hazánkat, sajnos nem túl nagy sikerrel. A 46 fős mezőnyt számláló repülőversenyben Baranyecz András indult, aki a kvalifikációs futamában veszített, és a reményfutamból sem jutott tovább. A tandemek versenyében a Baranyecz András&#8211;Lendvai Tibor kettős az első fordulóban kiesett. Lendvai Tibor elindult az 1000 méteres állórajtos időfutamban, ahol 1&#8217;06,65&#8221;-ös idővel 32 résztvevőből a 17. helyen végzett. Ez magyar vonatkozásban akkor hihetetlen jó időeredménynek számított, de ma sem sokkal rosszabb a jelenleg érvényben lévő 1000 méteres abszolút magyar csúcsnál, melyet Pais Péter állított fel Colorado Springsben (1&#8217;05,505&#8221;). Emiatt is kijelenthető, hogy talán ebben a számban mutatkoztak meg legmarkánsabban a világ legmagasabban fekvő velodromjának előnyei. Míg a tokiói olimpián az 1000 méteres állórajtos időfutamot Patrick Sercu 1&#8217;09,59&#8221;-es idővel nyerte, addig a francia Pierre Trentinnek Mexikóvárosban ehhez csupán 1&#8217;03,91&#8221;-re volt szüksége (négy év múlva Münchenben 1&#8217;06,44&#8221; is elég az olimpiai győzelemhez).

	Az országúti mezőnyverseny 196,2 km-es távját Pierfranco Vianelli nyerte 4:41&#8217;25,2&#8221;-es időeredménnyel. A 144 fős mezőnyben a magyarok a következőképpen érkeztek: 21. Géra Imre (4:45&#8217;57,26&#8221;); 41. Keserű Ferenc (4:50&#8217;30,47&#8221;); 58. Takács András (5:05&#8217;21,0&#8221;). Magyar Tibor bukott és feladta a versenyt.

	A négyes csapat időfutam ezen az olimpián 102 kilométeres volt. A versenyt a hollandok nyerték (idejük: 2:07&#8217;49,6&#8221;). A második helyen talán minden idők legkülönlegesebb négyesfogata végzett, a svédeké, ahol a csapat mind a négy tagja egy családból származott &#8211; a négy Pettersson testvérről van szó. A magyar csapat 30 gárdából a 17. helyen végzett, 2:20&#8217;30,36&#8221;-es idővel, ami annak fényében egyáltalán nem rossz eredmény, hogy a Géra Imre&#8211;Magyar Tibor&#8211;Mészáros András&#8211;Takács András négyesből Mészáros 5 km után feladta a versenyt, így innentől kezdve hárman hajtották végig a távot.

	Szöveg forrása: RevoMag
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[OLIMPIAI JÁTÉKOK - MONTREAL 1976]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=917247</link><pubDate>2012-08-18 13:06:56</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	XXI. nyári olimpiai játékok &#8211; Montreal, Kanada: 1976. 07. 17&#8211;08. 01.

	Minél mélyebbre ássa magát az ember az újkori nyári olimpiai játékok történetébe, annál inkább úgy érzi, hogy szinte nem is olimpia az, amit valakik nem bojkottálnak. A sort a montreali nyitja meg, majd innentől kezdve zsinórban három olimpiát is ez jellemez. Ezúttal 16 afrikai ország kívánta kizáratni a versenyből Új-Zélandot, mivel annak rögbicsapata korábban a fajüldöző politikát folytató Dél-Afrikai Köztársaságban vendégszerepelt. Miután erre a NOB nem volt hajlandó, ezért a kérelmező afrikai országok delegációi hazautaztak, így a résztvevő országok száma száz alá csökkent (92).

	A tengerentúlon rendezett olimpián a magyar kerékpársportot Szűcs Gábor&nbsp;képviselte, aki a 4000 méteres egyéni üldözőversenyben indult. Ehhez a számhoz a Csepel Kísérleti Műhelyében Belán János és Rajczy József vázépítő mesterek készítettek neki pehelykönnyű pályakerékpárt. Végül a nyolcaddöntőig jutott, a 28 versenyzőből 5&#8217;00,39&#8221;-es időeredménnyel a 16. helyen végzett. A mára már elbontott olimpiai velodrom, 285,7 méteres fedett fapályát foglalt magába.

	Szöveg forrása: RevoMag
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A NÉPSTADION MEGNYITÁSA 1953.08.20]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=916481</link><pubDate>2012-08-16 21:33:47</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	A Népstadion megnyitására (1953. augusztus 20.) nagy ünnepélyt rendeztek, díszfelvonulással, zászlós parádéval. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, akit a sajtóteraszon helyeztek el, mivel &#8222;a nép nagy vezére&#8221;, Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy imperialista ország polgárával megosztani a díszpáholyt. 12 ezer tornász lépett fel, majd 2100 sportoló vonult körbe a futópályán, ezután az OTSB elnöke, Hegyi Gyula tartott nyitóbeszédet. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. Ekkor tízezer galambot eresztettek szabadon, majd a Norvégia&#8211;Magyarország atlétikai viadal második versenynapját rendezték meg. A magyar együttes 140,5:71,5 arányban győzött.

	Ezután a Budapesti Honvéd&#8211;Szpartak Moszkva labdarúgó mérkőzésen a magyar csapat 3:2-re nyert. A tornabemutató záró képe egy vörös csillagból kiemelkedő gúla volt, amelynek tetején a Szabadság-szobor nőalakja magasodott ki. Ezután még egy 400 fős népi táncegyüttes lépett fel, majd a program a Magyar A&#8211;Magyar B női válogatott mérkőzésével zárult, a végeredmény 7:3 volt.

	A Népstadion első igazgatója szintén olimpiai bajnok kalapácsvető, Németh Imre lett. Az aréna 1959-ben négy vasbeton oszlopra szerelt villanyvilágítást kapott, s 83 ezer főre bővítették a lelátókat.

	Szöveg forrása: wikipédia
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[IN MEMORIAN 1956]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=915815</link><pubDate>2012-08-15 18:01:17</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	&#8222;1956. október 16-án, megbontva az addig monolit intézményi struktúrát, a párttól független szervezetet alakítottak a szegedi egyetemisták. Demokratikusan, maguk választották vezetőiket, állították össze prog-ramjukat, és felhívásukban szorgalmazták a szervezet országossá bővítését. Kezdeményezésükre országszerte diákgyűléseket tartottak. Október 22-én a budapesti műegyetemisták másnapra a lengyelországi változásokkal szolidaritást vállaló tüntetést is hirdettek. Október 23-án a pártvezetésnek sem bátorsága, sem ereje nem volt a demonstráció megakadályozá-sára. Délután a diákokhoz csatlakoztak a munkások, Budapest lakossága. Több százezres tömeg tüntetett a Bem téren, majd a Parlament előtt, ahol Nagy Imre beszéde nem volt képes lecsendesíteni az embereket. Miután a tüntetők órákon át követelték, hogy a rádió közvetítse a műegyetemisták pontjait, késő este az épület védelmére rendelt karhatalmisták tüzet nyitottak a tömegre, amely válaszul fegyvert szerzett, és ostrom alá vette a rádió székházát. A békésen indult tüntetés ezzel fegyveres felkeléssé változott.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Hajnalban szovjet páncélosok érkeztek Budapestre, megjelenésük azonban nem törte le a megmozdulást, sőt kiszélesült az ellenállók tábora: a felkelés nemzeti szabadságharccá is vált. Nem hoztak eredményt a helyzet rendezése érdekében hozott politikai intézkedések: Nagy Imre kinevezése a Minisztertanács élére, valamint a statárium és a gyülekezési tilalom elrendelése. Miközben Budapesten elkeseredett harcot vívtak a szabadságharcosok, a pártvezetés pedig meddő vitákat folytatott a helyzet értékeléséről, a politikai, illetve a katonai lépésekről, addig az egész ország csatlakozott a megmozduláshoz. Forradalmi tanácsok vették át a gyárak és egyéb munkahelyek vezetését, miként a települések, sőt egyes megyék irányítását is. Demokratikus, független, semleges Magyarország megteremtését követelve támogatásukról biztosították a fegyveres harcot folytatókat. Október 28-án szovjet jóváhagyással Nagy Imre tűzszünetet hirdetett, egyben bejelentette több követelés teljesítését: legfontosabbként az ÁVH felszámolását és tárgyalások kezdeményezését a szovjet csapatok kivonásáról. A belső béke azonban csak a többpártrendszer visszaállítása és Magyarország semlegességének bejelentése után állt helyre. November első napjaiban a fegyveresek és a forradalmi testületek egyaránt elismerték a kormányt, elrendelték a munka felvételét, és megkezdődött a forradalomhoz hű karhatalom, a nemzetőrség felállítása. Mire azonban az országban helyreállt a rend, Hruscsov elszánta magát a magyar forradalom fegyveres leverésére...&#8221;

	(Forrás: Szakolczai Attila: Az 1956-os forradalom és szabadságharc)

	&nbsp;

	A sorszámozott blokk bélyegképének főmotívuma az 1956-os forradalom és szabadságharc szimbólumaként ismert lyukas zászló, a keretrajzon az akkori eseményeket idéző montázs látható. A jubileumi bélyegblokk különlegessége, hogy az azon található zászló valóban lyukas. Az alkalmi boríték és bélyegző grafikáján további, 1956 eseményeit idéző motívumok láthatók.

	&nbsp;

	Megrendelési kódszám:&nbsp;
	2006230030011 (blokk)
	2006230060012 (FDC)
	Megjelenési időpont: 2006. október 20.
	Névérték: 500 Ft
	Példányszám: 150.000
	Nyomdai eljárás: ofszet
	Perforációs méret: 40 x 31,5 mm
	Vágási méret: 89 x 65 mm
	Gyártó nyomda: Állami Nyomda Nyrt.
	Tervezőművész: Berky Péter

	&nbsp;

	Szöveg forrás: Magyar Posta
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[TRIATLON VILÁGBAJNOKSÁG, BUDAPEST 2010]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=915627</link><pubDate>2012-08-15 12:37:34</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	A triatlon sorrendben úszásból, kerékpározásból és futásból álló, fiatal sportág. A három versenyszámot egymás után, pihenés nélkül teljesítik a versenyzők, úgy, hogy a versenyidőbe a két szám közötti átöltözés ideje &#8211; az úgynevezett depóidő &#8211; is beleszámít.
	Az 1989-ben alapított Nemzetközi Triatlon Szövetség (ITU) mintegy öt év alatt sikeresen kiharcolta, hogy a triatlon olimpiai sportággá válhasson. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1994-es párizsi döntése nyomán először Sydney-ben, a 2000-es olimpia versenyszámai közé került felvételre. A sportág olimpiákhoz kapcsolódó története 2008 decemberében ért újabb mérföldkőhöz, amikor a NOB felvette a 2010-ben Szingapúrban debütáló Ifjúsági Olimpia programjába is.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) 2006 év eleji döntése alapján pályázta meg a 2010. évi világbajnokság rendezési jogát. Az ITU 2006. szeptemberi kongresszusán 30:19 arányban Budapestnek ítélte a rendezést a brit Manchester-Salford pályázattal szemben. Megalapítása óta az ITU amúgy évente rendez világbajnoksá-got, és a magyar főváros a kelet-közép-európai országok közül elsőként kapta meg a lehetőséget, hogy világbajnokság házigazdája legyen. (Forrás: hu.wikipedia.org * zalaszam.hu)

	&nbsp;

	A bélyegen a triatlon egyes versenyszámait (kerékpározás, úszás, futás) ábrázoló grafikai kompozíció látható, amely elemek az alkalmi borítékon és &#8211; stilizált formában &#8211; az alkalmi bélyegzőn is ismétlődnek.
	SO

	&nbsp;

	Megrendelési cikkszám:
	2010200010011 (bélyeg)
	2010200060012 (FDC)

	Példányszám: 250.000 db, 50 db bélyeg/ív
	Nyomdai eljárás: ofszet
	Megjelenési időpont: 2010. július 2.
	Gyártó nyomda: Állami Nyomda
	Perforációs méret: 40 x 30 mm
	Tervezőművész: Baticz Barnabás

	&nbsp;

	Szöveg forrás: Magyar Posta
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ELINDULÁS]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35216009&amp;postid=915404</link><pubDate>2012-08-14 21:05:26</pubDate><author><![CDATA[stampandbike]]></author><description><![CDATA[
	Az stamp and bike [bélyeg és kerékpár] portál elindulása 2012.08.13.

	Induljon a blog az egyik nagy kedvencemmel - Bélyegnap 1953. Szeretem a régi magyar veterán kerékpárokat, és ezen a bélyegen pont egy ilyen látható.

	Az elmúlt években Magyarországba több mint 70.000 drb. kerékpárt hoztak be, úgy, hogy örömmel üdvözölhetjük azt a tényt, hogy Magyarországon hosszú szünet után végre egy gyár a kerékpárok gyártását programjába iktatta.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Magyar kerékpárgyár!
	(A cikk&nbsp; 1928. december 31.-én jelent meg a KERÉKPÁR című újságban)

	&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A Weiss Manfred RT. Csepeli gyártelepén már évek óta folynak kísérletek automobil-gyártásra, amely az utóbbi évben nagy lendületet vett. Repülőgépekről most nem akarunk beszélni, de tudjuk, hogy a közlekedési eszközök gyártása a gyár egyik legnagyobb programját képezi.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az automobilokból a teherautók, személyautók és autóbuszok már egy bevált typus szerint készülnek, úgy, hogy elérkezett az idő a motorkerékpár és kerékpárgyártásra is.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A kerékpárgyártás bár látszólag egyszerűbb, mégis nagyobb probléma, mert 30 éves múlttal és tapasztalatokkal rendelkező külföldi gyárak versenyével kell a hazai iparnak megküzdenie.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A kerékpárgyártás egy technikailag tökéletesen megoldott műszaki probléma, azon lényegbevágó változtatásokat eszközölni nem lehet. A csepeli gyár feladata az volt, hogy a jelenleg forgalomban lévő különböző typusokból kiválassza a legjobbakat.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A gyár úgy határozott, hogy az összes typusok legjobb tulajdonságait egyesíti, egy újfajta WM márkájú &#8222;Csepel&#8221; jelzésű kerékpárban. Ez a kerékpár tehát egy tökéletesen új typus lesz, amely egyesíteni fogja az összes kerékpárfajták legjobb tulajdonságait és mégsem lesz egy technikai novum, de a vezető pozíciót a belföldön mindenesetre a megjelenése pillanatában magához fogja tudni ragadni.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Március 1.-től kezdve meg fognak jelenni a Weiss Manfred gyártmányok &#8222;Csepel&#8221; férfi túragépek, női túragépek, a legkiválóbb svéd acélból előállítva, a vevő kívánságához képest különböző elsőrangú felszereléssel ellátva.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az áttételek nagysága, a kormányok alakja stb., a legmodernebb igényeknek megfelelő lesz, a vázak nagysága az alacsonyabb felé hajló, mert a legkiválóbb szakértők nézete az, hogy a mai erősen fejlődő forgalmi eszközök tömegében a vezető biztonsága az alacsonyabb kerékpárt igényli, mert a hirtelen felbukkanó akadályoknál módjában áll a talajt azonnal elérni.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Hetenként kbl. 1.000 drb. lesz a gyár produkciója, úgy, hogy fokozatosan fedezni fogja tudni az egész magyar szükségletet.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Ez az új gyártási ág Csepelen kbl. 400 munkást fog foglalkoztatni, még akkor is, ha a kerékpárnak egyes alkatrészeit, mint nyergek, fogantyú, csengő, pumpa, szabadonfutó kontrafék, más, - kizárólag ezen cikkeket előállító &#8211; gyáraktól fogja beszerezni.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Érdekes felemlíteni, hogy a csepeli gyár 8.000 munkása közül 700 jár be reggelenként az üzembe kerékpáron a Csepelt környező falvakból. Amennyiben az összmunkásság áttérne a kerékpáron való munkába járásra, úgy elképzelhető, hogy milyen nagy területen kell ennek a sok gépnek garageiroznia. Megjegyezzük, hogy Németországban, Hollandiában és Dániában igen praktikusan oldották meg a kerékpár garageirozás kérdését. A gyár termelési képessége oly óriási, hogy valószínűleg exportra is szükség lesz, ami annál is inkább könnyebben keresztül vihető, mivel a csepeli gyárnak egyéb cikkek elhelyezése érdekében kiterjedt balkáni és tengerentúli organizációja van.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A csepeli gyárban a termelés amerikai stílusban, u. n. szalagszerelés formájában fog történni. A szerelésnek ez a módja a modern technika legtökéletesebb alkotása, amely lehetővé fogja tenni, hogy percenként egy komplett kerékpár készüljön el a gyárban.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A csepeli gyár a kerékpárok népszerűsítése érdekében a sportegyesületeket, a Levente egyesületeket, a tanulóifjúságot, a cserkészcsapatokat, a köz- és magántisztviselőket igen olcsó gépekkel fogja ellátni és súlyt helyez arra, hogy a felszerelési tárgyak is a magyar ipar legkiválóbb készítményei legyenek.

	&nbsp;

	
		Szöveg forrása: veterankerekpar.hu


	&nbsp;
]]></encoded></item></channel></rss>
