A velocip�d tulajdonk�ppen a mai ker�kp�r el�fut�ra. Az angol neve (penny-farthing) j�l szimboliz�lja a form�j�t, egy nagy ker�k el�l egy kicsi h�tul. A kezdetleges, kiz�r�lag f�ld�n futva, l�k�ssel hajthat� k�s�rletek ut�n ez volt az els� val�ban k�zleked�sre haszn�lhat� szerkezet. A k�l�nbs�g a mai ker�kp�r �s a velocip�d k�z�tt a meghajt�sban van. A velocip�dek eset�ben ugyanis k�zvetlen�l az els� kereket hajtjuk meg. Az �tt�tel hi�nya miatt az els� ker�k �tm�r�re a mai �ltal�nosan elfogadott 26” helyett ak�r 56” is lehet.

Az 1860-as �vek elej�n (1861-ben?) Franciaorsz�gban Pierre Michaux k�sz�tette el az els� mintap�ld�ny�t. A f�b�l k�sz�tett szerkezet a k�s�bbi velocip�dek minden elem�t tartalmazta m�r.

Azt, hogy az �j k�zleked�si eszk�zzel m�r val�ban nagy t�vols�gokat lehetett megtenni j�l jelzi Borb�ly Gy�rgy tordai tan�r �tja. A Kolozsv�ri Athletikai Club sportembere az 1880-as �vek elej�n Kossuth Lajost keresve kerekezett velocip�ddel P�rizsba �s vissza Torin�t is �rintve. Mint Borb�ly is �rja k�nyv�ben a velocip�ddel val� k�zleked�s abban az id�ben nem volt vesz�lytelen. Az akkori utakon napi sokszori fejre es�ssel v�gz�d� baleset volt a velej�r�ja.

Sz�veg forr�sa: wikip�dia