Jes�s Luis Ocaña Pern�a 1945. j�nius 9-�n sz�letett a spanyolorsz�gi Priego faluban. 1957-ben csal�dja Franciaorsz�gba, Mont-de-Marsanba k�lt�z�tt. Ocaña itt, a helyi klubban kezdett ker�kp�rozni, b�r a spanyol Fagor csapatn�l lett profi versenyz� 1968-ban. 1970-ben megnyerte a Vuelt�t, 1973-ban pedig a Tour de France-t, illetve ugyanabban az �vben bronz�rmes lett a vil�gbajnoks�gon. Kiv�l� hegyimen�, aki azon kevesek k�z� tartozott, kik Merckx komoly ellenfeleinek sz�m�tottak, b�r �gy t�nhet, Tour-szerepl�seit nem k�s�rte szerencse: 1969-ben, 1971-ben, 1972-ben �s 1975-ben fel kellett adnia a viadalt betegs�g vagy s�r�l�s miatt. P�lyafut�sa alatt 110 gy�zelmet aratott, k�zt�k 9 Tour szakaszgy�zelem. 1977-ben vonult vissza az akt�v versenyz�st�l, ekkor bor�szattal kezdett foglalkozni. 1994. m�jus 19-�n hunyt el, otthon�ban, a franciaorsz�gi Nogar�ban �nmaga ellen ford�totta pisztoly�t. A h�rek szerint anyagi gondjai miatt s�lyos depresszi�ban szenvedett, amit hepatitis C-fert�z�se csak fokozott.

Sz�veg forr�sa: �gi Peloton

A Giro d’Italia a m�sodik legrangosabb ker�kp�ros k�rverseny a Tour de France ut�n, amelyet minden �v m�jus�ban rendeznek meg. A kerekesek h�rom h�ten kereszt�l j�rj�k be Olaszorsz�g t�jait. Az egyes etapok k�l�nb�z�ek, vannak s�k szakaszok sprinthajr�val �s hegyi szakaszok sprinthajr�val vagy hegyi befut�val, illetve csapat- �s egy�ni id�futamok is.

Az 1967-es Giro d'Italia volt az 50. olasz ker�kp�ros k�rverseny. M�jus 20-�n kezd�d�tt �s j�nius 11-�n �rt v�get. V�gs� gy�ztes az olasz Felice Gimondi lett. �sszideje 101 �ra 05' 34.

2. Franco Balmamion [+3' 36], 3. Jacques Anquetil [+3' 45], 4. Vittorio Adorni [+4' 33], 5. Jos� P�rez Frances [+5' 17], 6. Gianni Motta [+ 6' 21], 7. Lucien Aimar [+7' 25], 8. Francisco Gabicagogeascoa [+9' 43], 9. Eddy Merckx [+11' 41], 10. Eusebio Velez [+15' 00]

Sz�veg forr�sa: Wikip�dia

A gy�kerek

A szak�g sokkal id�sebb, mint azt sokan gondoln�k, hiszen m�r a XX. sz�zad legelej�n rendeztek ilyen versenyeket. Nagyobb n�pszer�s�gre a h�szas �vekben tett szert f�leg Franciaorsz�gban �s Belgiumban, a szak�g els� profi vil�gbajnoks�g�t pedig 1950-ben rendezt�k P�rizsban, amikor is a francia Jean Robic (az 1947-es Tour de France gy�ztese) lett az els� ciklokrossz vil�gbajnok (Az amat�r�k sz�m�ra 1967-t�l 1993-ig rendeztek k�l�n vb-t). Haz�nkban az els� nemzeti bajnoks�got 1946-ban �rt�k ki, az els� terepbajnok pedig az ismert st�herversenyz�, Pataki J�zsef lett (A legut�bbi ob-t Mosonmagyar�v�ron rendezt�k, ahol az elit f�rfiakn�l Buruczki Szil�rd, m�g a n�kn�l Benk� Barbara lett a bajnok).

A t�rt�neti �ttekint�s ut�n felvet�dhet a k�rd�s, hogy hol is sz�letett meg val�j�ban a terepen val� ker�kp�roz�s alap�tlete? Az el�z�ek alapj�n nagyon �gy t�nik, hogy Eur�p�ban, azt�n a hetvenes �vek Amerik�j�ban m�r csak azt a ker�kp�rt kellett feltal�lni ami val�ban t�k�letesen alkalmas a terepez�sre. [...]

Sz�veg forr�sa: Bikemag

A centen�riumi olimpia helysz�nein 115 orsz�g 3500 sportol�ja k�zd�tt a tizedik paralimpia �rmei�rt. Haz�nkat 45 sportol� �s 18 k�s�r� k�pviselte 8 sport�gban: asztalitenisz, atl�tika, �sz�s, er�emel�s, tenisz, v�v�s, �l�r�plabda, cs�rg�labda. Az IPC d�nt�se �rtelm�ben el�sz�r a paralimpiai j�t�kok t�rt�net�ben az �rtelmi fogyat�kos sportol�k is versenylehet�s�get kaptak.

E j�t�kokon el�sz�r fordult el�, hogy k�l�nb�z� versenyhelysz�nekre a bel�p�jegyek�rt p�nzt k�rtek.

A magyar csapat 5 arany, 2 ez�st, 3 bronz�rmet szerzett, �s �sszesen 92 olimpiai pontot gy�jt�tt, ami a nemzetek rangsor�ban a 29. helyre sorolta haz�nkat.

A magyar csapat arany�rmesei: Szekeres P�l 2 (t�rv�v�s, kardv�v�s),

Vereczkey Zsolt (50 m h�t�sz�s), Sasv�rin� Paulik Ilona (asztalitenisz) �s a 4x50m-es n�i vegyesv�lt� (Z�mb� Diana, R�czk� Gitta, J�romi M�nika, Engelhardt Katalin).

�sz�s N�i 200 m Vegyes�sz�s SM5 Bronz Engelhardt Katalin
�sz�s N�i 50 m Pillang� S5 Bronz Engelhardt Katalin
�sz�s N�i 4x50 m Vegyes�sz�s S1-6 Arany Engelhardt Katalin
�sz�s N�i 4x50 m Vegyes�sz�s S1-6 Arany J�romi M�nika
�sz�s N�i 50 m Pillang� S5 Ez�st J�romi M�nika
�sz�s N�i 100 m Mell�sz�s SB5 Bronz R�czk� Gitta
�sz�s N�i 4x50 m Vegyes�sz�s S1-6 Arany R�czk� Gitta
�sz�s F�rfi 50 m H�t�sz�s S5 Arany Vereczkei Zsolt
�sz�s N�i 4x50 m Vegyes�sz�s S1-6 Arany Z�mb� Diana
Asztalitenisz N�i Egy�ni 3 Arany S�sv�rin� Paulik
Kerekessz�kes v�v�s N�i T�rv�v�s Egy�ni B Ez�st P�lfi Judit
Kerekessz�kes v�v�s F�rfi T�rv�v�s Egy�ni B Arany Szekeres P�l
Kerekessz�kes v�v�s F�rfi Kardv�v�s Egy�ni B Arany Szekeres P�l

Sz�veg forr�sa: mob.hu

N�gyszer gyorsabban sz�guldott, mint az akkor megszokott k�zleked�si eszk�znek sz�m�t� lovaskocsi, az 1820-as �vekben m�gis k�tkedve fogadt�k von Sauerbronn b�r� tal�lm�ny�t, a ped�l n�lk�li biciklit.

Karl Friedrich Drais von Sauerbronn (1785-1851) b�r� 187 �vvel ezel�tt, 1817. j�nius 11-�n mutatta be a nyilv�noss�gnak a mai ker�kp�r el�dj�t. A feltal�l� neve ut�n Draisine-nek elkeresztelt j�rm�, �r�nk�nt 15 kilom�terrel volt k�pes gurulni, azaz n�gyszer gyorsabban, mint az akkoriban megszokott lovaskocsi.

De tulajdonk�ppen mi is volt ez a szerkezet, �s hogyan n�zett ki? Az �sbicikli nem volt m�s, mint k�t vasker�kb�l �ll�, els� kerekekre szerelt, ir�ny�that� r�ddal ell�tott, egynyomvonal�, de ped�l n�k�li „fut�g�p”. Drais saj�t maga is bemutatta tal�lm�ny�t a Mannheim �s Relaishaus k�z�tti �tszakaszon, amit oda-vissza kevesebb mint egy �ra alatt tett meg. Egy lovaskocsinak kb. 4 �ra kellett ugyanennek az �tnak a megt�tel�hez.